Olivér baba blogja

Mézengúz döbbenet

2010-04-28T16:04:00.000+02:00

Be kell vallanom, fiacskám nagyon sokat nézi ezt a mesét. Ráadásul mindig csak az első egy harmadát, vagy felét, mert rossza dvd. Ma idéztem belőle egy mondatot, nem tudom milyen felindulásból(igen, már kívülröl tudom, pedig nem ülök mellette amíg nézi). Az idézet így hangzott: "Ki tudja merre járnak, ki tudja mit csinálnak!" Olivérnek erre felcsillant a szeme, majd vigyorogva közölte, hogy Méz, ami egyet jelent azzal hogy beazonosította a mondatot. Gergővel döbbenten néztünk egymásra... tudtam hogy okos, hogy szivacs az agya, de hogy így felismerjen belőle egy mondatot... arra nem voltam felkészülve.

Olivér és a szavak

2010-03-21T22:39:00.000+01:00

Két éves lett a mi nagyfiúnk, és ahogy az élet minden területén a beszéd frontján is szépen kezd kiteljesedni. Ennek megfelelően azt hiszem többé nem csinálhatok úgy a blogon mintha az ő gondolatait közvetíteném, hiszen ezt már megteszi ő, és nem lenne fer vele szemben ha helyette beszélnék.
Apukájával napok óta beszélgetünk róla, hogy kellene írni a szavakat amiket használ, mert egyrészt mókás, másrészt kedves emlék lesz, harmadrészt meg miért ne:), ha már van ez a blog, ahol sokan várják a híreket Olivérről, csak mostanában nincs aki a bejegyzéseket megírja.
Lássuk tehát Olivér szavait, hogy ne a sajátjaimat szaporítsam:
Bigi- nem más mint Kis Vakond:D, az első sztár fiacskánk életében, aki nélkül nem telhet el egy nap
Meme-hóember
Bika-bika, bárány
Beka- béka
Kiki- ha szomjas
Hammi- ha éhes, ha unatkozik:D(mindig)
Aphu- vagy valami hasonló, a pártedlni
Bhabu- hálózsák
Vava-kutya
Caca, Cicus- hát ez önmagáért beszél:D
Papu- a benticipő, papucs, amit gondosan ellenőriz mindenkin hogy rendesen viseli e a saját darabját
Minnya- csizma
Ketyűű- kesztű
Atú- ajtó
Ató/ tütü- autó
Plelple- repülő
Ahu-ahu-vonat (de ezt hallani kell)
TE-gyakran használt szó, hol fegyelemez vele, hogy magára gondol... alakulóban van
NEM-a leggyakrabban használt szó, gyakran komolyan gonodlja, sokszor nem:D
Baba- ezt magára, és néha néha már a pocakomra is mondja, illetve a játékbabákat sem veti el.
Fúúúúúfúúúúú- a fúró, akár a sajnát kis fúrója, akár az apjáé
fufu- a meleg, forró dolog
Tütű-tűz
Mémé-méz
Te-tej (szigorúan növényi, proból kevert így általában a habrerővel is hadonászik közben)
Kuku-kukorica pehely
Mahma- alma
Nana-narancs
Babu-banán

Családtagok: mostmár mindenkinek van neve, bár elég egyedi
Lala- Gyula az öcsém
I-i- Isti öcsém
Kaka- Kata hugom
Illa- Attila, hugom vőlegénye
Apa/ Gegő- Hát, apa, Gergő, és nagyon nagyon aranyos amikor a keresztnevén szólítja Uramat:D
Mama-nagymama (mindegyik)
Papa- nagypapap
Dedi- a dédiék
Itta- Gitta, a sógórnőmék kutyája, esetükben a család bármely részéről lát képet a kutyát emlegeti:D
Béla- Anyósom férje, és a legtöbb családhoz nem tartozó férfit is így emlegeti
Néni- minden családon kívüli nőnemű egyed, kortól függetlenül
Anya- természetesen ez is a repertoár része
Cici- na igen... ez még mindig központi helyet foglal el kicsiny lelkében, életében, holott már nem szopizik, de arajzokon az állatokon is megmutatja... én meg pirulok mert őt ez a szó még nem feszélyezi, nem is értem nekem mi a bajom:)
Ezen kívül toppon van álllathangokból, amikre nincs elég fajta karakterem hogy leírjam, mert a majom, a bagoly, az oroszlán, bárány, tehén, stb... szóval sokminden, de nem tudom a magyar ábc betűivel elég képletesen leírni őket.
A legizgalmasabb az állatok közül talán az A-a-a, ami a lovacskát takarja.
Egyedi kézjeleket is használ, a sapkára, a fürdésre, és a kenyértunkolásra.(étkezési szokásiaról majd egy másik részben)
Hirtelen ennyi jut eszembe, de holnap biztosan ráébredek hogy mennyi mennyi kimaradt:). Folytatás következik.....

A ropifaló-képekben

2010-03-19T22:40:00.000+01:00

Olivérnap

2009-11-22T14:53:00.000+01:00

Make a Smilebox slideshow

Look-alike Meter

2009-09-17T09:45:00.001+02:00

MyHeritage: Family trees - Genealogy - Celebrities - Collage - Morph

Az első szó, és az első mondat

2009-07-19T23:32:00.002+02:00

Két hete Szentendrén töltöttük a hétvégét. Fogtam magam, odamentem a hintaszékhez, meglóbáltam, és teljesen érthetően közöltem, hogy: (h)innnnnnnTTTTa, aztán megint, és megin, aztán egyszercsak azt vettem észre, hogy négy felnőtt tekintet szegeződik rám, és értetlenül kérdezi: Te azt mondta hogy HINTA? Ez tényleg kérdés? Lehet ezt ennél szebben mondani? Szerintem nem, főleg ha az ember fia úgy mosolyog mellé, mint én. Azt senki ne kérdezze miért pont ez lett az első szó, amit kitüntettem a magyarulmondással, mert otthon nincs hinta, és a játszótéren sem vagyunk törzsvendégek. Maximum anya lábán szokott hintáztatni hasizomgyakorlat gyanánt, és közben a Hinta palintát énekli nekem. Ez tette volna meg hatását? Sose tudjunk meg. Az bitos, hogy nagyon élvezem hogy ennyire tetszik ez a felnőtteknek, és sokat sokat mondom.
Az első mondat még Olivérül van. Ma hangzott el Szentendre belvárosában(igen, ma is ott voltunk:D):
Bijja-bijja bapp. Várom a tippeket mit is jelenthet.

9, 10

2009-07-16T10:35:00.001+02:00

Itt tartok, már ami a fogakat illeti. Nem jöttek könnyen ezek a soron következők, még lázat isokoztak, bár nem tulajdonítottunk neki túl nagy jelentősséget.Felső örlő fogacskákról van szó. Használni még nem nagyon tudom őket, mert alig lógnak ki az inyből, de majd belejövök.
Délután jövök több storival:)

Nyár van nyár!!!

2009-06-11T13:17:00.003+02:00

Pajtikák nincs idő blogolni, gép előtt ülni, annyi, annyi más tennivaló van. Volt gyereknap, elsőáldozás, koncert, hajvágás, utazgatás ide oda, családi összejövetel, és sok sok bohóckodás.
Tetszik ami mostanában van körülöttem, sose unatkozom, mindig megyünk valamerre, ültetünk valamit, szétszedünk összerakunk, varrunk kipróbálunk, kijavítunk átrendezünk.... mi is van még?
Any néha fáradt, pedig egy szava sem lehet, mert éjjel hagyom aludni, és naközben is tervezhetően 10től délig bedobom a szunyát. Majdnem elfelejtettem mondani, hogy volt bucsu is, amit elmosott a z eső. Még szerencse, hogy az egyházközség előtte levő este tartot hatalmas bulit, amin remek idő és sok gyerek volt. Este kilencig rohangáltam közöttük.
Képekben pedig megosztom veletek a két gyereknapi ajándékomat: a nemezelt rétlabdát anyáéktól, a homokozósautót pedig nagyiéktól kaptam.

És végül a legújabb hordozókendőm egy kis részlete, majd hamarosan lesz használat közven is kép.

Nagykanállal eszem az életet

2009-05-11T18:02:00.004+02:00

Babaminitalálkozó a parkban

2009-05-08T22:48:00.005+02:00

Találkozót tartottunk három anyuka, és négy gyermek. Szép idő volt, jót hintáztam, csúsztam is párat, és képzeljétek nem anya lökött a hintában. Mivel már alvásidő van, csak a remekül sikerült fotókat teszem fel gyorsan, hogy egy kicsit Ti is úgy érezzétek, mintha ott lettetek volna:D, meg mert Csillának megígérte anya, hogy még ma kinn lesznek a képek.

Rég jártam itt....

2009-05-03T21:34:00.004+02:00

De a kert az mesés, érdekes, izgalmas, fárasztó(ezért anya szereti igazán:D), szóval egész nap a kertben vagyok, csak enni, és aludni járok be....most is ezt teszem, csak meghagytam anyának, hogy írjon a pajikáimnak, hogy tudják hogy blogger vagyok még, csak most inkább a kertész oldalamat részesítem előnyben....
Ami azóta történt, az az, hogyk inőtt a 8. fogam. Éjjel nem anya mellett alszom, hanem apa mellett, és éjjel nem kapok cicit... ennek nem örülök, de egyre jobban viselem. Elalváshoz még cicit kapok, meg nappal is nem keveset, de éjjel már fegyelem van. Terv alatt van a saját ágyam, de nagy a mázlim, mert nem éri el apa az asztalost....

Első önálló kanalazásaim

2009-04-04T14:31:00.004+02:00

Ma kiharcoltam! Nem volt könnyű, de végül anyával kompromisszumra jutottunk, miszerint ő tesz a kanalamba főzit, én meg valamilyen úton módon bevarázsolom a számba. Kicsit maszatos lett minden kicsit nem tudtam eldönteni hogy is kéne csinálni, de legalább a lehetőséget megkaptam, és jó mókának talála az egész család. Apa még fotókat is készített a koncsentrációmról.

Anya csinálta

2009-04-02T17:46:00.001+02:00

7.

2009-03-31T11:36:00.003+02:00

Kinőtt a hetedik fogacskám. Alsó fogsorom gyarapodott, a két középsőtől balra. A másikoldalon is komoly készülődés zajlik, de remélem az nem fog olyan momoly takonykórságot hozni magával, mint a 7., mert ez nagyon durva volt. Annyit, és akkorát prüszköltem, hogy csak na....de már kinn van, és közsönöm jól vagyok.

A hivatalos első lépések

2009-03-23T22:41:00.003+01:00

Bizony jól olvassátok, megtettem első kapaszkodás nélküli lépéseimet. Anya felvette, és ha szeretnétek nézzétek meg Ti is, és örüljetek velem és Apával.
Anya még küzd a vieóval...ki tudjameddig..pedig pcasan már fenn van....

Származási hely: Mar 23, 2009

Szóbeszéd

2009-03-22T21:13:00.002+01:00

Folyamatosan mondom a magamét.
A szókincsem is fejlődik, szépen lassan, mókásan.
Az első szó a BAPP volt, illetve BAPP-BAPP, ezzel mutatok mindent ami érdekes, amerre menni akarok, amit meg akarok kapni, jelzem ha meghallom hogy ugat a kutya, mindent. Ez a szó kb 3 hónapja szerepel a szókincsemben, és apa megy anya épp most sopánkodik, hogy nem írták fel mikor kezdődött a bappkorszak. Talán karácsony előtt egy picivel.
Most bővült a szókincs: BILLA- BILLA-BILLA. Ezt folyamatosan mondom, és a fejemet is billentgetem közben, jobbra balra.
Új szokásom még a fesztiválozás. Ilyenkor teljesen bepörgök, és általában valami baleset szokott véget vetni a féktelen jókedvemnek.
Van két (h)arci sérülésem is, amit ilyen akciómnak köszönhetek.
Új szokásként mondhatom még el, hogy szeretek pakolni. Mostmár nem csak kifele, hanem előfordul, hogy befele. Pl papírfecnit anya papucába. Kicsikockát a szekrényembe.
Könyvszerelmes lettem. Mostanában anya kezében is minden nap látok könyvet, és én meg serényen utánozom. A fürdőkádban is szívesen olvasgatok(ez nem anyától láttam), azaz olvasgatnék, ha anyáék nem vennék el mindig a kedvenc tratkoros könyvemet. Csak a gumi micimackót kapom meg ilyenkor, és azt már unom.
Járásügyileg nem igazán vagyok nyiott még az új közlekedési lehetőségre. Álldogállok, bármilyen pozíícióban felállok, kapaszkodva megyek is, de ha a kapaszkodó elfogy jobbnak látom, és gyorsabbnak kéttérdre ereszkedni.

Képekben

2009-03-18T12:33:00.001+01:00

Make a Smilebox scrapbook

Egy éve pontban...

2009-03-14T06:25:00.002+01:00

ilyenkor vettek ki anya pocijából. Én még maradtam volna.... Anyához csak icipicit vittek oda, talán csak már felöltöztetve.. nem emlékszem...ő sem...fáradt volt, én meg pici, de mégis nagy. 3850g. Apa tartott előszőr a karjában, és készített fotókat is ahogy öldöztettek.
Eltelt egy év. Nagyobbfiú lettem.9690g. Boldog mosolygós kislegény, de öltözködni utálok:D.
Ma egy éve megszülettem, és azt kell mondanom, hogy eddigi tapasztalataim szerint: ÉLNI JÓ!

Egy éve...

2009-03-13T10:00:00.002+01:00

Ilyenkor anyával, és apával már a kórházban vátuk hogy megszülessek... de sokat vátunk még...
Papíron ma lenne a szülinapom...de még csak készülődünk.

Blogged with the Flock Browser

Jelentés a kádból

2009-02-28T20:53:00.006+01:00

Éppen esti pancsimat tartom, és közben fennhangon diktálom anyának, mit írjon a kedves pajtikáknak. Meggyógultam, de pelus azóta is nagyon ritkán kerül a fenekemre, mert egyre jobban jelzem mikor is kell pisilni. Éjjel néha türelmesebbenkéne verni anya fejét hogy felébredjen a bepisilés előtt, de ez a hiba még csak egyszer csúszott be. Nappal még több a hiba, de ma délután már egy sem volt. Mindenki látja ha épp pisilnem kell. Ügyesednek ők is, és én is. Figyelni kell hogy elég melegben legyen a popsim így, mert a vastag pelus hiánya az első napokban vezetett némi felfázáshoz. Azóta gyapjúbugyókat kapok, amikből nem ártana ha anya kötne még párat.
Több időt töltünk itthon anyával mostanában, de azért így sem unatkozunk, hol vendég jön, hol mi megyünk, hol a városban sétálunk, hol sütünk, hol varrunk. Sok sok érdekesség.
Most zárom soraimat, mert jött apa, hogy kivegyen a kádból, sé kukucst szeretnék még vele játszani.
Szép álmokat mindenkinek!

Fagyit kértem....

...banánt kaptam

Különös éjszaka volt

2009-02-12T14:10:00.000+01:00

Tegnap nagyon rosszkedvű napom volt, és anya szerint kora délutántól lázas voltam, de Pesten voltunk egy teázóban,így biztosat nem tudunk mondani. Sokat aludta, és ciciztem. Este sem lett jobb a kedvem, nagyon fájt a pocim, és magas lázam volt. A fürcsizés jól esett egy darabig, aztán megint anyához vágytam. Kivett, megtörölgetett, de nem öltöztetett, hogy ne nyúzzon, meg hogy hűljek. Kicsit késöbb a nedves törölközőt lecserélte egy rugira. Se bsdyt, de pelust nem adott alá. Elszenderedtem. Amikor felébredtem megint sírva háromnegyed óra múlva, ráültettek a bilire, beelepisiltem, kaptam pocak nyugtatásak egy kis aktívszenes vizet, ami azonnal hatott, és visszaaludtam. Ezt még párszor eljátszottam, lejebb ment a lázam, és anyáék is nyugovóra tértek. Éjjel kétszer ébredtem, bilibe pisi, bújás anyához, alvás tovább. Reggel jókedvűen, száraz popóval ébredtem. Azóta is pelenkátlan vagyok. Kétszer már tökéletesen időzítettük azóta is a bilit, a harmadikat nem találtuk el, de ez kell hogy még ne bízzuk el magunkat.

Végül egy kép, anya legújabb alkotásáról, benne egy boldogan mutogató énnel:

UI.: talpmasszázsról, és aktívszénről anya készül részletes beszémolókat írni, egy kis időt kér, mert infógyűjtésben van.

Változás

2009-02-05T19:57:00.000+01:00

Eddig az Olivérről jót vagy semmit, tehát az alvástéma tabu elvet vallottuk. De most, hogy némi válzoás van megmutatkozóban eldicsekszem a legújabb teljesítményemmel.

A múlt hét álmatlanul telt. Folyton felsírtam, se cici, se semmi. Anya kész holdkóros volt. Valami újdonság ekrült azonban az életünkbe, amit anyáék már 2-3 hete alkalmaznak. Ez a szupi dolog, pedig nem más mint, a talpmasszázs. Nem is értem miért hagytak eddig ki engem ebből a mesés élményből. Amikor már semmi sem hatott, egyik este, anya elkezdte lágyan simizni a taplimat, és én azonnal elaludtam, és 6-ig aludtam is rendesen. Az elalvás este még mindig kétfelvonásos, de éjféltől 7-8-ig alszom, ami nálunk hatalmas előrelépés. A masszázst meg minden rosszalvó baba kialvatlan édesanyjának javasoloni tudom(apát is érdemes bevonni!).

Ui.:kapaszkodás nélkül ácsingózom:)

6.

2009-02-02T16:38:00.004+01:00

Szimmetrikussá vált fogaim helyzete, és remélem most egy kicsit megpihenhetek, hogy kinövesztettem a 6. gyöngyszememet is.
Sok egyéb esemény teszi érdekesebbé napjaimat. Szert tettem egy új pajtira, akivel nagyon szépen eljátszunk egymás mellett, és még ennél is jobban sírunk a másikkal szolidaritásból. Anyáink nem győznek nyugtatgatni. Barni a neve, és az ő anyukája is ír blogot, hogy megoszthassa másokkal életük folyását. Sajnos fotó még nem készült a közös játszásról, de mai késik az nem múlik.
Anya egy nagyon mókás fotótémát halasztott el a héten. Amikor Barniék először volt itt, egyszer csak arra lett anyukám figyelmes hogy csendben vagyok. Csilla(Barni anyukája) meg mondta, hogy eszem valamit. Ültem a vasalódeszka alatt, és addig kapargattam egy banán héját, míg hozzá nem jutottam a finom részhez, és utána is a kis lukon keresztül tunkoltam kedvenc csemegémet.

5, 10

2009-01-23T13:54:00.008+01:00

10. hónapomat 5 foggal kezdtem. Tudom, hogy már mindkettő több mint egy hete történt, dehát most jutottam a géphez. Kicsit betegeskedtem, ezrét többet pihentem, és többet nyúztam anyát is, de egészen jól bírtuk a strapát.
Egyre aktívabban táncolok, és egyre nagyobb repertoárról válogatok, ami a mozdulatokat illeti. Saját vokál szólamot is szoktam komponálni magamnak a zenéhez, amit vigyor, és grimaszok közepette osztok meg a hallgatósággal. Ebben az a legjobb, hogy az ő arcukra is mosolyt csalok.
Kedvenc játékaim között szerepel a napokban a távirányító. Nem mindig sikerül hatnom vele a tévére, de azt már tudom, hogy valami kapcsolatnak lennie kell.
Megyek, mert sürgős szekrénykipakolási teendőim elszólítanak! Puszi pajtikák, jó növögetést!

Apukám kedvenc fotótémája, amikor anyával összebújva alszunk. Ebből mutatok most egy két jól sikerült képet.

A videó kazetták között szívesen csemegézek

4.

2009-01-08T10:36:00.003+01:00

Újabb fogacska a láthatáron. Felső metsző, jobb oldalon. Elég egyedi sorrendet választottak ezek az én kis gyöngyszemeim, bár a lényeg úgyis az, hogy ilyen szép csendesen gyűljenek. Ja, és ami még az különlegességét növeli, hogy Boti haverom anyukája vette észre elsőnek, tegnap a játszás közben.

Egy Boldog Új Év

2009-01-04T16:12:00.007+01:00

Éjjeli bagoly lettem. Eddig se voltam egy mormota, de most már legalább nappal alszom egésze kiszámíthatóan. éjjel is alszom, úgy éjféltől reggel 10ig. Anya meg fogja a fejét. Ma csak egyet aludtam eddig, félő, hogy most fogok a nagy blogolás után megint kidőlni. Mondjuk holnap reggel nem lesz kecmec, 8kor indul a nap, hátha ez segít majd. Eznen felül remek gyerek vagyok, játszom, fel alá mászkálok, eszem, iszom. Karácsonyra kaptam etetőszéket, és babapoharat, amik nagy segítségére vannak anyának.

Ugye szépen mennek egymáshoz:)
sólisztgyurmázom
Apával a pásztorjátékon, anya kedvence
Dédipapával

És már alszom is. A képeket is anyára bíztam már.

3.

2008-12-30T00:06:00.003+01:00

Napok óta lessük anyáékkal, mi a helyzet a fogfronton. Fönt négy hatalmas fehérség dudorodik hetek óta. Valószínűleg ezért alszom olyan nyugtalanul éjjelente, de ezt most hagyjuk. Ma az első már kézzel is érezhető volt anya számára. Hogy melyik is lett végül a négy közül a 3.? Hát nem is tudom hogy híváj azt a fogat, de fölül bal oldalon, a két nagy fog melletti picike bájt ki ma estére. Holnapra szerintem még többről számolhatok be de mára ennyi. Még egy két fotó. Nem a fogamról, az még titkos, de egy két mosolyt megmutatok

Anya nagy örömére, az áj babámmal

TávirányítóvalKacaj
Pózolok

Utóirat: integetek, mindenkinek, akinek épp kedvem van, és naaaaagy pogácsát is sütök a nagyival.

Sok, sok, sok, sok

2008-12-27T20:39:00.005+01:00

Hol is kezdhetném? Karácsony.... annyi, annyi dolog volt az elmúlt napokban. Anyát csak a konyhában tudtam fülöncsípni, és akkor is csak annyit mondott, hogy kicsim, most várj egy ici-picit, éppen dagasztok, kavarok, keverek, agyalok, számolok, forró, öntök, nem is tudom mi volt még, de valami mindig. Vártam. Hol türelemmel, hol türelmetlenül. Volt sok kaja, sok ember, sok tilos, sok szabad, sok fura fény, sok ajándék, sok utazás, sok.....nem is tudom mi volt még.
Eljöttek dédiék, anya nagybátyjáék, mentük nagyiékhoz, és Zsuzsihoz. Készült rengeteg fotó, és annál is több fotót nézegettünk. Zene, gyertya, illat...
Az eredeti terv az volt, hogy Szentestére levágjuk a hajamat. Dédi kikönyörögte, hogy had nézze még meg a nagy hajamat. Megvártuk, így csak ma került sor a nyiratkozásra, az új etetőszékemben.
A képek nem adják vissza apa és anya komoly küzdelmét, amit a prjekt sikere érdekében vívtak.
A további képek kommentár nélkül kerülnek fel, mert már lassan alszom, és nincs időm pötyögni ennyit.

Csengettek az angyalok, én spurizom fel a lépcsőn
Éneklés ajándékbontás előtt
Produkció a nagyiék között
Felpróbáltam nagybáttyus satyekját
Szentendrei csoportkép
Tétény
Tétényi csoportkép

Sok jó kép van még, dehát már elég talán ennyi....

Boldog Karácsonyt Mindenkinek

2008-12-24T00:35:00.004+01:00

Ma anya és apa egész nap főzött, tegnap anya egész nap varrt, és a napjai úgy alapvetően már egy jó ideje a karácsonyra való előkészület jegyében zajlott, de panaszra nincs okom. Én meg csak lesek, kacagok, mászkálok fel, s alá. A lépcső nagy kedvencem. Holnap nagy nap lesz, bár el sem tudom képzelni, hogy mennyire. Tavaly ilyenkor még pocakban voltam. Ma nézegetik a képeket apával, mekkora hasa volt, anyának meg összeszorul a torka, mennyit, de mennyit változott minden egy év alatt. Agynszeretgetett, néha alig kaptam levegőt, nem is értem mi van vele. De tényleg nagy nagy hasa volt....holnap jövök az ünnepi képekkel remélem, de addig is egy két gyöngyszerm az elmúlt hallgatag időszakomból:

Mikulás

2008-12-07T08:23:00.004+01:00

Tegnap reggel, én is bizonyítékot találtam arra, hogy éjjel nálunk járt e kedves vendég. Készített egy meseszép asztalt, tele sok sok remek ajándékkel. Anyuci sok fotót is készített róla, hogy megoszthassam veletek.
Kaptam egy oroszlánt, amire a nagyok azt mondják, hogy interaktív, anya oda van érte. Én csak rángatom. Van rajta tükör, mozog a lába ide oda, fellehet húzni, és akkor rezeg, rágóka is van talán rajta, szóval felfedezni valókban gazdag. Ennél is izgalmasabb, a mesekönyv, amit Attilától kaptam. Anya minden oldalát külön
lefotózta, hogy megmutassa nektek. És Attila, amikor odaadta, azt is mondta, hogy Tőle mindig könyvet fogok kapni, és ez remek:D
Réka pedig egy jól markolható egérrel lepett meg. Nem kétlem, hogy sokat lesz nyálas az orra:D.

Lilafej

2008-12-02T09:40:00.003+01:00

Elsőre vicces, azután mégsem Legújabb szokásom, hogy ha valami okból sírni kezdek, egyszerűen nem veszek levegőt. Nagyszülők rémült anyukámnak (nem az az ijedős fajta) mosolyogva csak annyit mondanak, fújj az arcába.
De nézzünk egy konkrét esetet:
Helyszín: bp kávézó
Szereplők: Olivérbaba, Nagymama
Szemlélő: Anya

Négykézláb pásztázom, asztalok, székek lába között. Idilli az állapot, míg meg nem botlik a kezem a nagy semmiben, és hopp, koppan az orr. Anyáék minden nyomatékos kérése ellenére nagyi felkap(anya épp telefonál, különben nem hagyná). Ordítok, majd azonnal csend. Anya már tudja, hogy ez nem a megnyugvásomat jelzi. Ez az a bizonyos, tátott szájjal nem vesz levegőt állapot. Nagyi fújja az arcomat. Nagyi egyre gyakrabban fújja az arcomat. Nagyi egyre erősebben fújja az arcomat. Nagy rázni is kezd. Nagyik ráz és fújja az arcomat. Nagyi ráz, és már rémülten mondogatja, vegyél már levegőt, vegyél már levegőt. Egyszercsak veszek. Lila a szám, a fejem, és nagyi meg sápadt. Még egy nagy levegőt veszek, majd teljes kimerültségben némán nagyi vállára pihenek. Fél perc pihi,néhány pahaszos hanggal, aztán már el is felejtettem az egészet. Nagyi odajön anyához, és csak ennyit mond:
-tényleg nem vesz levegőt. Ezt aztán fújhatod:D
Akkor már nevettek mindketten. A helyzet azt, hogy ezt akár naponta többször is eljátszom. Nem kell hozzá nagy kopoanás, semmi. Csak egy kis fáradság, és némi ellenállásba ütközés. Ez az első olyan alakításom, ami kicsit aggasztja anyát. Nade majdcsak leszokom rólat.

Így kimerültem tegnap a bejegyzésben:D

2008-11-26T08:26:00.002+01:00

Kép Regény

2008-11-25T20:26:00.004+01:00

Nagyon rég nem meséltem magamról, pedig annyi, de annyi dolog történik velem. Anya egyre kényelmesebbé igyekszik tenni a hátán töltött időszakokat. Sorra készülnek a hordozókendők. Nagyon szeretem őket, csak le ne ugorja a hátáról örömömben, amikor a hátrakerülést sejtem.
Voltam Debrecenben. Pocakosan is voltam már ott, de kinn egészen más, higgyétek el. A fura csak az volt az utazásban, hogy apa is hátul ült végig. Na de mindegy. Remek hétvége volt, mert sok sok idő töltöttem apával, mert anya előadásokon volt. De amikor kellett ott volt ám:D.
Sok sok dolgot eszem már. Gyakorlatilag mindent amit anyáék, csak óvatosabban fűszerezve. Kivételt képeznek azok az alkalmak, amikor kikunyerálok valamit az ő tányérukból. A cicit még mindig nem mellőzöm, mert anélkül nem élet az élet.Fogaim nem gyarapodnak, de nem is hiányoznak.
Návnapomra kaptam zenélő és guruló cicát, egy remek kisautót, és egy nagyon helyes kutyust, aki azóta az ágyikóban mellettem alszik. Anyáék meg egy praktikus játéktárolóval örvendeztettek meg.
De jöjjenek a képek, mennyit, és merre fejlődtem mostanság.

Habszakál

Itt segítek anyának készülni a debreceni hétvégére készülni, már ami a kaját illet:D

Szó volt róla, hogy Én vezetek Debrecenig, de aztán meggondoltuk magunkat.

Apa enni tanít, de nem ám pilóta kekszet, olyat nálunk nem találsz:D

Ott már majdnem egyedül megy

Az egyik kendő, amit anya készített

Az etetőszékem, amit nem szeretek, a látszat csal. Már nem lehet beleültetni, nagyon ideges leszek, de azt ne akarjátok látni:D

Nagyon szeretek hintázni, itthonra is szeretnénk, de még tárgyalások zajlanak

Karonülő baba fürdeni készül, látjátok apa kezében vödört?

Első névnap

2008-11-22T19:38:00.002+01:00

Tegnap volt pocakon kívüli első névnapom. Remekül telt. Csepelen töltöttük az estét, utána anyussal összebújva aludtam egy darabkát. Jól megölelgetett, és még utána az ágyban is sokáig simogatott. Ajándékokat is fogok ám kapni. Kihallgattam őket rendesen. Holnapm lesz a nagy ünneplés a családdal. Nagyiék is ott lesznek.
De amúgy már kaptam ajándékot Nórától, Tibitől, és a nagylány Zsófitól. Egy mesekönyvet, és egy kezeslábast. Fotók majd jönnek a többi ajándékkal együtt.

Próba születésnap

2008-11-07T21:54:00.003+01:00

Ma egy éve tudták megy anyáék, hogy kisfiúk lesz.
Ma egy éve kezdte meg anya ezt a blogot írni nekem, és írja azóta is, hogy minden fontos eseménynek, ami velem történik nyoma legyen.
Sok sok dolog történt azóta. Kibújtam a pocakból, és egyre növök. Sokan látogatták meg a blogunkat, de senkit nem szeretnénk statisztikákkal traktálni. Inkább csak egy vidám zenés klippel örvendeztetem meg azokat, akik ezt a bejegyzést elolvassák.

Az ortopédusomnak ajánlom

2008-11-02T22:39:00.004+01:00

Akinél 3szor voltunk, és negyedszerre is visszarendelt volna(de anya megelégelt a dolgot), merthogy kötött a csípőm. Jelzem, nem az én csípőm kötött, csak neki nincs elég erő a karjában, hogy leküzdje az én ellenállásomat, ugyanis utálom ha akkor teregetik szana szét a lábam, amikor én nem akarom. És hogy bizonyítsam eme kijelentésemet, most egy két képpel prezentálom hajlékonyságomat(ami felmenőimet egyáltalán nem jellemzi amúgy.)

Elkaptam az első labdát, amit nekem dobtak

2008-10-27T10:55:00.004+01:00

Anyuci barátnője dobott nekem egy szép nagy labdát, és most tovább kell dobnom, ha a feladatomat elvégeztem vele.

A játékszabály:

1. Linkeld be a blogodba azt, aki "ezt tette veled! :)
2. Ossz meg magadról hét dolgot. Akár különleges akár hétköznapi vagy esetleg titok.
3. Nézz ki 7 embert, nevezd meg őket, és linkeld ki a blogodban.
4. Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban a játékról.

A hét különleges dolog rólam.

1. Imádom a drótokat, fémdolgokat, telefont, távirányítót, stb...
2. Nagyon jó iramban mászom a kiszemelt tárgyhoz
3. Már tuti nem kötött a csípőm, bár szerintem soha nem is volt az, de ezt egy következő bejegyzésben kifejtem.
4. Szeretek bilin ülni és alkotni bele (most is épp azt teszem)
5. Még mindig csak cicin alszom el, de azért már eszem mást is
6. Anya papucsa a kedvenc tiltott csemegém, olyan szép kék, és van rajta rózsaszín kisvirág is ki tudna annak ellenállni?
7. Kevesebbet alszom, mint amennyit anya szeretné hogy aludjak.

Gurítom a labdát tovább, bár 7 embert összeszedni... jajj...
Áron, Dominó, Lóci, Bakka, Peppe, Szirka
Apa szólt, hogy csak 7 embernek dobtam tovább a lapbdát, ennek örömére, most kitaláltam, hogy Ő lesz az aki még kap egyet:D! Apa várjuk a 7 gondolatot magadról:D. Neki kicsit más blgoja van, mitn az enyém, de ott sem árt ha megismerik a szerzőt.

A kocsMAnó

2008-10-16T22:31:00.004+02:00

Képzeljétek még nem alszom...apa azt hitte, hogy már elaltatott, de lerakott, és egyszer csak azt vette észre, hogy én nézelődöm a kiságyban. Azután elkezdtem ácsorogni, és kiáltozni a nagyvilágba. Most már altatni próbál, de én addig tutulok, amíg el nem mondhatom, hogy söröztem apával.
(a képek telefonnal készültek a minőségért bocsi, de lesifotósok voltak csak:D)

7 hónapos lettem

2008-10-14T15:03:00.003+02:00

Köszönöm szépen kellemesen növögetek.
Mászom, vigyorgom, és játszadozom.
Mai nappal megkezdődött a hozzátáplálásom hivatalosan is. Együtt ebédeltem anyáékkal. Nem egészen ugyanazt, de hasonlót, bár ezt pontosan anya receptes blgoján tudatjátok meg.
Ma a hófordulóm alkalmából a védőnénik berendeltek pót BCG-re, mert az elsővel semmi nem történt. Ezzel már tuti fog.
Minden rendben van velem.
2 fogam van
7960 g a súlyom
nem hivatalosan kóstoltam már almát, barackot, banánt, szőlőt és szilvát. Ez a kettő elvileg még tiltó listán van, de én imádom.
Szeretek anyára kötözve vele varrni, sétálni, kirándulni, főzni, vagy bármit, csak legyek a hátán.
Kedvenc játékaim közé sorolható egy cumi, amit közel nem rendeltetés szerűen használok.
És végül, de nem utolsó sorban egy két kép.

Kirándultam

2008-10-11T21:57:00.005+02:00

Reggel szombat ellenére korán keltünk. Hátizsák, kendő, elemózsia. Kicsit megkésve indultunk Boti haveromért. Utána hosszú kocsiút jött, már tele kocsival, amit nagyon rosszul viseltem. Pedig Botianyu fincsi teával is megkínált. Utána anya a hátára dobott kendőben és készen álltunk a nagy útra. Boti is háton jött.
Útközben kacérkodtam más kirándulókkal, Boti haverommal, aludtam, eszegettem, és tornáztam anya hátán. Remek nap volt. Elfáradtam, és anya reméli, hogy nagyot alszom, mert holnap is eseménydús nap lesz.

FogantyúK!

2008-10-06T15:16:00.004+02:00

Anya mindenkinek a legújabb gyöngyszemünket mutogatja, és csodálja ő is nap mint nap. Ma éppen nagymamámmal szerették volna megkukucskálni, amit én nem nagyon akartam hagyni, és a nyelvecskémmel mindig letakartam az én igazgyöngyeimet. Igen, jól írom, kettő van. Gondoltam, egy füst alatt lerendezem a két alsót. A jobb oldali kicsit le van ugyan maradva, de kinn van.
Meg kell még említenem két fontos eseményt, amik történtek.
Látógatókban voltunk:
Mazsoláéknál:
Ildi, Anya, és jómagam hévre ültünk. Már azt hittem, hogy Alice mamáékhoz megyünk, de azért kicsit előbb leszálltunk, és sétáltunk. Egyszer csak, megérkeztünk, egy még nálam is kisebb babához, aki nekem nagyon tetszett. Ott voltunk, beszélgettünk, nézegettük a babát, játszottam új pajtásom ágyikójában, ezdettem Mazsiaput, hogy tudja milyen egy nagyobb babát emelgetni aztán hazajöttünk.
Botiéknál:
Botiapu megkérte anyát, hogy segítsen Botianyunak ajándékot venni. Nem is akármit. Egy varrógépet. Azt anya vitte ki meglepiből, velem Botiéknak, akik nagyon örültek nekünk. Ezután gyakrabban fogunk összejönni, hogy együtt gyakoroljanak varrni az anyukáink, és hogy ezzel az ürüggyel sokat beszélgethessenek leginkább a fiaikról.

Fogódzkodás!!!!

2008-09-30T21:34:00.004+02:00

Jelentem nyűgös vagyok, de ezt senki sem teszi szóvá. Kiképző osztagom tagjainak egy hangja sincs. Bár lehet hogy ez összefügg azzal, hogy anyának tényleg nincs hangja, apa meg eleve nem beszédes? Nem tudom, de nekem megfelel.
Ma potyára vonultunk BCG pótlásra. A születéskor kapott nem durrant be, ma meg azért nem kaptam, mert minimum 10 dedet ilyenkor összegyűjtenek, de a többiek megfutamodtak. Anya ezért elég dühös lett, mert ez elég negy nyűg volt ma a csaád hátán. Anya nem akart a gyerekek közé menni, így apának mona el pontosan, mi hogy zajlik odabenn, aki nem értette mitkell ezen annyit magyarázni, egészen addig, amíg be nem mentünk. Jól állta a sarat, de belátta hogy jót tett anya feleslegesnek tünö okítása.
Ezután még sétáltunk a városban Vettünk apának nadrádot, és nekem nagyobb cumit, meg láncot is hozzá. A klasszikus nem cumizok, de imádom rágcsálni, és így el se hagyjuk.Vágül, de nem utolsó sorban(hogy miért ez a cím...), felszínre kerölt az első fogam. Bal alsó. Anya vette észre, és nagy öröm volt neki. Hát eddig bírtam húzni én ezt a fog ügyet, pedig nem ártem minek az nekem...a cicihasználatnak nem eszköze. Na mindegy egy van, akkor majd lesz több is.most meg megyek aludni....azaz anya azt reméli.

Vigyázz, kész, CÉL!!!

2008-09-28T16:48:00.001+02:00

Más nem így mondaná, tudom én, de az én kitartásom még csak eddig tart:)

Új arcok

2008-09-26T15:32:00.002+02:00

Képzeljétek, ma reggel anyuci olyan arcát mutatta felém, amit eddig még sose láttam. Karikák voltak a szeme alatt. Kicsit meg vagyunk fázva mindketten, és én éjjel valószínűleg ezért nem aludtam túl jól, és így nem hagytam őt sem. Azért jól elvagyunk ma itthon kettecskén. Apa jön majd, ma munkahelyi kiránduláson van. Remélem jól érzi magát.
Mi voltunk sétálni. Gyűjtögetjük az alapanyagokat anya meg az én közös kabátomhoz, amit hétvégén be is szeretne anya fejezni.
Növögetek. Sokat mosolygok, és annyi de annyi esemény van körülöttem, hogy nem tudom mindig mindet leírni. És anya annyit blogol, hogy én alig jutok a géphez.
Voltunk múlt héten Győrben, és megint játszottam Zsófival. Utána átmentünk Abdára, hol kedves régi ismerősökkel. Beültem egy hatalmas ember ölébe, amiről fotó is készült. Aztán játszottam a tükörképemmel, akit nagyon jópofa kiskrapeknek találtam, csak valahogy nem sikerült megfogni, és megpuszilni, és még megölelni sem hagyta magát. Valami hideg mindig közénk állt.
Az elmúlt időben beleszerettem a drótokba, és tűzön vízen át, megállíthatatlanul. Hogy hozzáférjek, még a kocsis ülésemből is kikeveredek a kedvéért. Ezt anyáék nem szeretik. Beszorultam már egy fotel alá is ezügyből. No az nagyon meglepett, de anya kimentett. Jöhetnek a képek.

Make a Smilebox slideshow

Fél éves ettem!

2008-09-14T14:26:00.003+02:00

Többen emlegetik ma ezt a neves eseményt, így én is fontosnak kezdem érezni। A napom remekül indult, és remekül tart most is. Anyáékkal aludtam, pedig tényleg aludtam egész éjjel. Nem nyaggattam folyton anyát a ciciért, nem tudom miért nem költöztettek vissza az ágyamba, de ezért sem reklamáltam. Anya nem sokat aludt az éjjel, az én nyugodtságom ellenére, csak nézegetett engem, simogatta apa hátát, és mindenféle furákon forgatta az agyát, talán pont az emlult fél éven.

Meseszép legénykének születtem, nem pont anya tervei alapján, de tanultunk belőle, és minden rendben volt ami a lényeget illeti. Azóta csak szépülök, legalábbis mindenki ezt mondja.

Másfél hete voltam 7850g, úgyhogy mostmár 8kg körül járhatok.

Fogacskám még nincsen, de nem hiányzik, hisz cicin kívül még nem igen mutatok nyitottságot más lefogyasztására, bár anya sem tukmálja nagyon. Nincs tervünk ezzel kapcsolatban az az igazság. Szertejük a cicis megoldást.

Forgolódom, ha van motiváció. A mászás hát... az igazából nincs. Ha nagyon akarok előre menni, akkor hátrafele sikerül. Ha ügyesen pörgölődök valamelyik tengelyem mkörül, akkor tudok helyet változtatni..

Se cumi, se ujjszopás, csak cici, meg ami épp a kezembe kerül, de semmi említésre méltó.

Mit szoktak ilyenkor még leírni? Boldog baba vagyok, és nagyon nagyon sokan szeretnek, dédelgetnek, és gondoskodnak rólam. Ezt szeretem nagyon.

Hajat még nem vágtunk, de rám férne.

Körmeimet néha levágja az, aki meri. és ez tuti nem anya.

Néha bilibe kakilok, pl ma már kétszer is.

Boldogok vagyunk így hármacskán. Kiváncsian várom a következő 6 hónapot is.

Make a Smilebox photobook

Első kanál

2008-09-11T21:47:00.002+02:00

Kaptunk a szomszéd nénitől egy hatalmas adag szép piros, aprószemű almát. Nagy részéből anya meg apa almás szőlős lekvárt készített, de anya arra gondolt, ha már ilyen szép adag bioalmát turmixolunk, és én 3 nap múlva fél éves vagyok, akkor itt az ideje, hogy megpróbálkozzunk ezzel a dologgal. Nem igazán tudom szavakkal leírni a történteket, de a képek beszéljenek helyettem. Többen mondták azonban, hogy a kis moziképeinket nem tudják nagyon megnézni, most még ezt am ódszert alkalmazzuk, aztán a fejlesztő pozíciót is betöltő szülőket ráállítom erre a témára. Lecseréljük valami jobbra belátható időn belül, reméljük a többség azért hozzájut a képekhez, ha valaki meg nem, jeleze, és megoldjuk.

Make a Smilebox slideshow

Első hármat túléltük

2008-09-08T22:05:00.003+02:00

Mármint csínytevésemet. Pedig fél órán belül követtem el őket. Először is elértem nagy nehezen egy méhecskét a fejem fölött lógók közül, és ezzel magamra rántottam az egész szerkezetet. Meglepődtem. Utána biliakció kezdődött, amivel kicsit elkésett anya, mert mire kicsomagolt, addigra én épp megkezdtem a pisilést. Biztos ami biztos azért ráültünk, én meg hadonászásba kezdtem, és ezzel elérünk a második akciómhoz. Kiborítottam a fél liter pohár vizet, amivel épp játszottunk anyával a bilizés előtt. Észre sem vettem. Míg anya ezt takarította, addig én szépen mellé pisiltem a bilinek, csak hogy ne legyen kész a takarítás. Vigyorogtam. Remek volt ahogy anya fel és alá rohangál vagy velem a kezében, vagy a rongyokkal, vagy a bilivel, vagy a pelenkável, és nem is tudok mindent felsorolni hogy még mimindennel.

A végére pedig megint egy kis diavetítés kedves olvasóimnek amint felfedeő utat terszek kicsiny életteremben.

Make a Smilebox slideshow

Állatkerti séta

2008-09-01T16:08:00.002+02:00

Mult héten ellátogattunk az állatkertbe. Nagy nagy séta volt, de igazából csak anyának volt némiképpen fárasztó, de jól állta a sarat. Katanagynéném fotóképjével voltunk, mert, anyuéké elromlott, de a pótlása már folyamatban van. Kik még velünk sétáltak: Nóra, Zsófi, Isti. Remek nap volt, és az én figyelmemet legjobban a denevérek kötötték le, amiket a gyors mozgásuk miatt nem lehetett lefotózni sajnos, mert éjszakai állat révén sötétben voltak:( De sok másról készült kép: pingvinről, elefántról, és az utóbbiakat még meg is etettük és az nagyon viccel volt.Íme a fotók:

Make a Smilebox scrapbook

Megint a Tündérkertben jártam!

2008-08-26T19:51:00.002+02:00

A hétvégén Bonyhádon szülinapoztunk, névapoztunk, egy nagy családi kerti sütögetés keretében. Csuda jó volt. Apa ezen alkalmon ismét szerét ejtette egy két mesés fotó készítéséek, anyával meg szép kis diavetítést csináltunk belőle:

Make a Smilebox greeting

Megjöttem!!

2008-08-19T16:34:00.004+02:00

A nyaralás szuper volt. A Velencei tó hidegebb mint a termál, de azt is komáltam. Kaptam kisautót, amit fel lehet fújni, és lehet benne pancsolni. A törökkoppányi tábor nyugalmas, meleg, tele van kedves emberekkel, akik nagyon rendes finak találtak, no persze azért, mert az is voltam. Anyáék sok előadást hallgattak, sok finomat ettek, és rengeteget kényesztettek engem. Sok időt tölthettem apával is, ami most hogy már nincs otthon egész nap eléggé hiányzik. Nagyon jó időnk volt. Kétszer esett, de általában sütött a nap, és majd meg kukultunk, de én azt szeretem.

Make a Smilebox slideshow

Nyaralás

2008-08-06T13:35:00.003+02:00

Már pár napja nyaralunk, ha van wifi, jelentkezem becs szó, mint ahogy most is. Remekül telnek a napjaink, sok a cucc, szép az idő, sokat kell figyeljek, és keveset alszom. ÜDV pajtikák, hiányoztok.....

Kendőláz folytatódik!!!

2008-07-31T15:55:00.003+02:00

Holnap visszakapjuk a kendőnket:D, már nagymamánál van, úgyhogy ez a dolog kipipálva.

Első saját készítősű kendő elkészült. Tegnap fel is avattuk.

Nem anyáék tetttek ilyenlehetetlen pózba, csakis én akartam:D

Első nekifutásra kicsit nagy lett. Megoldottuk. Igazán szép kis darab anya szerint, de döntsétek el Ti. Holnap megyünk Botiékhoz, hogy ott is készítsünk kendőt. Az nem látszik a képen, hogy kifordítható a kendő, tehát ha netán valaki úg érzi, hogy a másik színt választaná, akkro szíve joga, kifordítja, és kész a másik kendő. A további fejlesztési tervekről majd anya számol be. Egyébként teljes lázban ég:D, szokásához híven. De ez legyen a legnagyobb baj, hiszen jobb több kendő mint egy sem, és ha mindenhol ottfelejtünk agyet, ahogy az a multban mint tudjuk már megesett, akkor jó ha VAN MÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁSIK:D

Már tudjuk

2008-07-30T13:12:00.002+02:00

Örömhír, ÖRÖMhír, a nagy megtalálás.
Igen, igen, szerintem már minden olvasóm sejti, hogy a kedvenc hordozókendőmről van szó. Még nincs nálunk, mert a legutóbbi sminkbemutatónk helyszínén felejtettük, pont ma egy hete. Igaz azóta vettünk anyagokat, és anya már vart is egy másik mesés batyut nekem, bár még kicsit akarja feljeszetni, de a célnak tökéletesen megfelel, és ma abban trónolok. Majd fotó is lesz, de az majd csak akkor, ha anya az apró javításokat elvégezte.
Fura hogy a hölgy látta már aznap hogy ottmaradtnála valami fura anyagdarab:D, és nem telefonált, most egy hét után sikerült elérnünk, és monta, hogy persze ott van. A lényeg a lényeg, hogy megvan, és holnap meg is kapjuk, azaz holnapután. DE MEGVAN:D

Egy kellemes meglepetés

2008-07-29T23:24:00.003+02:00

Áronpajti meglepett minket, és most mi fogunk meglepni pár kedves bloggert.
Botit, mert remek történeteik, és tapasztalataik gyakran dobják fel hétköznapjainkat, és Botiapunak köszönhetjük mi is a blogunkat. Anya az ő unszolása nélkül sose írt volna rólam ilyen kitartóan. (köszönjük nekik a játokon kívüli díjjat, nagyon nagyon jólesik anyunak)
Ildi-pótkeresztmami lenne a következő, dehát ő is megkata már a díjjat, mert valaki megelőzött, de aki megcsinája a saját esküvői meghívóját, és szerintem még rózsácskák is lesznek, az aztán igazi alkotó.
Következő díjjazottam, és igazából az első: nem más, mint Nixyke, a remek ajándék végett, amit nekem készített, és itt is üzenem neki, hogy én is készülök már.
Következő díjazottam Felföldi, aki hatalmas munkát vállalt a BOK megszervezésével, amin mi is résztvehettünk.
Gaztroblogok közé csapok, és adok egy díjjat Hobbifőzőcskének, mert ő volt az első blog, akinél remek vegarecepteket találtam, és azóta sem csalódtam soha. No meg az egyéb kezdeményezései, mint termékbemutatás is remek infókat rejt számomra.
A nap iróniáját pedig nem áshonnan, mint Bakka és Pepe kalandjaiból kaphatja meg a fanyar, őszinte humorra vágyó Szilda:), és talán még mások is.
Végül, de nem utolsó sorban Lindát említem meg, ahova anya, nap mint nap odabillant, hogy újabb érthetetlen, változatos életérzésekkel gazdagísa a napját.
Most hogy díjjaimet szétosztottam, megyek, és mindenkit figyelmeztetek, hogy lehet a dicsőség pezsgőjében fürdeni, aztán megfogni a munka végét, és továbbadni az éményt 5 újabb lelkes bloggernek, majd a díjjazottakat ugyanúgy a blogjukon elhelyezett kommenttel figyelmeztetni, hogy ajándék várja őket. Jó fürcsit mindenkinek, én a mai adagomon bőven túl vagyok, és már horpasztok az ágyikómban. Jó pihenést mindenkinek, de csak munka után:D

Hirteln sétához, hirtelen kendő:D

2008-07-29T01:33:00.006+02:00

Ugye remek kendő, remek embereken, remek gyermekkel:D Szerintem még a képek is remekül sikerültek.
Sajna a szupi kendőnk még mindig nincs meg, de tudjuk, hogy ez csak idő kérdése, és változni fog.

Hordozás sokk

2008-07-26T00:33:00.003+02:00

Nem tudom hány hordozot baba van rajtam kívül, de anya ma sokkot kapott. Elkezdett keresgélni, hogy milyen anyagot vegyen a hordozóvarráshoz, és annyi de annyimindent talátl. Most a csomópontot megosztja veletk is, és nézelődjetek ti is, mert mi nagyon évezzük. Változatos szülőnlógás vár rám. http://www.mamami.hu/forum/forumdisplay.php?f=4 Lógjunk együtt:D:P

NA már megint!!!!

2008-07-25T12:50:00.003+02:00

Nincs meg a kendőm:(:(, és utoljóra szerdán használtuk, és akkor nem emlékszünk... annyi de annyiminden történt, hogy akárhol lehet...és reméljük nem hagytuk el most tényleg...anya nagyon angyon szomorú majdnem sír, mert most kicsit rémisztőbb a helyzet mint a multkor...
MEGlesz, meglesz, meglesz meglsze, mert meg kell legyen...már annyira evidensen hozzánk tartozik, hogy képetelenség felidézni hogy éppen hol hova tettük nem tettük. Legtöbbszőr anya magán hagyja a vállán keresztben átvetve, de ott nincs... akkor már meglenne.... na mindegy, meglesz,eldöntöttük, és most nem sopánkodok tovább, de ha látja valaki valahol, pl kedves énektanárnéni, ha nálad maradt jelezd h anya magnyudojon. Köszi szépen.

Az első Rámismerés

2008-07-24T17:00:00.003+02:00

Anyának napok óta az járt a fejében, hogy valahogy sehogy nem tudja összekapcsolni az a kis embert aki most vagyok, meg azt aki a pocakjában lakott 9 hónapig. Fene hitte volna, hogy pont Rubint Réka fog nekün ebben segíteni. Sokat tornázott anya pocakkal is, és most, hogy 4 hónapos lettem, vagy inkább most hogy anyának már vészesen fájni kezdett a háta elkezdtünk tornázni. Réka néninek csak 6kgos súlyzója van, én viszont már 7 kg fölötti kategóriába tartozom, úgyhogy közd anya derekasan, én meg nyögök helyette, csak hogy ezzel is támogassam a projektet. Amikor anya pocakosan tornáztatott még minket, akkor mindig amikor elkezdtünk tornázni, én kézzel lábbal fejjel, fenékkel, ki tudja még mivel, kitámasztottam, biztos ami biztos, legyen valami stabil pont. Most is épp ezt tettem volna, ha megtaláltam volna a biztonságot adó hasfalat, de semmi. Így csak minden idegszálamat feszíthettem meg, és amikor azt tapasztaltam, hogy a 3. gugolás után sem változtott a pozícióm említésre méltóan elkezdtem egy kicsit lazítani, és még egy egy mosoly is kiült az arcomra. Apát megkértük, hogy fotózzon le egy két izgalmasabbnak tűnő gyakorlatot, hogy izgalmasabbá tegyük a bejegyzésünket, és emlékezetesebbé az első hason kívüli tornaóráinkat.

Csak egy bájos alvós fotó

2008-07-17T17:06:00.005+02:00

Minden rendben velem, növök, eszem, alszom, küzdök a mozgás fejlődésemért, amin anyák sokat mókáznak, és hagynak dolgozom, hogy haladjak.
Sajnos épp ismeretlne a képen látható kendőm tartózkodási helye, tegnap még utaztam benne sokat, és valószínű nagymama kocsijába került, ami akkor fog kiderülni, ha Béla hazaér a kocsival. Anya már nagyon szeretné ha tudné hol van, mort holnap szükségünk is lenne rá.
Bár amekkora káosz mifelénk van, ami engem nem, de anyát nagyonzavar, akár itt is lehet valamelyik kupac alján.

Visszapillantások

2008-07-15T11:56:00.008+02:00

Eléggé sokminden történik velem még most is, annak ellenére, hogy néha napogik nem írok nektek semmit. De valahogy mindig találunk más elfoglaltságot. De most kicsit bepótolom amik kimaradtak, és nagyon jók voltak.
Péntek: Könyvári Cimboratábor záróbuli
Isti részvevő, Gyula és Réka, meg Giz
i néni szervezők voltak. Így ott volt a helyünka záró zsíroskenyérpartin, bár azt mi nem ettünk. A bulin, a kenyéren kívül volt még sok-sok ének, pl babszemjankóról, az nagyon tettszett anyának, volt bohóc, lufi, és zsákbanyúl 50ftéért. A legmókásabb a zsákbanyúl volt, mert minden családtagomból előhozta a gyereket. Miután a kedves nagyok (anya, Kata, Nagymama) megideológizálták a dolgot úgy, hogy ezzel a pénzell is a könyvtárat támogatják, hatalmas vásárlásba kezdtek. Nagyon jó móka volt. Isti még a végén se tudta mit ne húzzon, hogy ne egy sereg kinderfigura legyen benne:D, és ha netán mégsem azt húzott, akkoris csupa lányos dolog került elő az újságpapírból, úgyhogy még el is ajándákoztunk egy csomó csecsebecsét. Persze azért nem mindent.

Volt itt Attila is, mókáztunk az udvaron, készült fotó is, amit meg is mutatok nektek, mert a tőlük kapott csini ruha volt rajtam, amin szép hajók vannak.
Ja és remek fürdőzést is csaptam vele.

Voltunk szombaton Abdán is, de az egy következő bejegyzés lesz, hogy ez ne legyen olyan hosszú.

Hogy telt a 4.hóforduló

2008-07-15T11:11:00.003+02:00

Pesten voltam anyácskával, mert úgy volt, hogy találkozunk Ildivel, de sajna közbejött neki valami. Így a napunkat egy szupi kis kávézóban töltöttük a Tompa utcában, ahol egy nagyon kedves lány járt a kedvemben egész nap anya mellett. Igyekeztem rengeteg mosollyal hálálni ezt meg neki. A kávézó két szintes és fenn fincsi mele, és félhomály, kellemes zene volt, így ott hatalmasakat alhattam kedvemre. Anya sajna csak lenn tudott lenni, mert ott volt csak internet, mert valamiért a wifit nem tudta érzékelni. De mindent összevetve remekül éreztük ott magunkat, és máskor is megyünk.Legközelebb pontosan holnap....

Ma mentünk volna tanácsadásra, meg szrira is, de a doktronéni szabin van. Nem egészen tudjuk mi ilyenkor a teendő, de majd megtanácskodjuk nagyival, mert ő talán tapasztalt már ilyet. Így ma megúsztam a szurit, és most csordogál tovább a napom szokásos medrében, ami épp a délelőtti alvásidőmet jelenti, és jófiúhoz híven alszom is, kellemes muzsika, anya pötyögése mellett, néha nagyokat sóhajtva.
A képen meg a legújabb kedvenc játékomat mutatom meg nektek.

Sugallmazás

2008-07-10T00:32:00.004+02:00

Elmúlt 10 óra, így én alszom méllyen, és édesen, de azért anyának még innin is üzelenk. Remkül telnek napjaink. Izomkolosszus vagyok, nagymamák odavannak értem, nagybácsik nagynénék dajkálnak végtelenül. Mindenkire mosolygok, és ezzel az ő arcára is mosolyt csal, és ez olyan hatalom, amit remélünk anyával együtt, hogy sokáig birtokolni fogo, mert sokat ér. Egyre jobban szeretek játszani mindenféléket. De most anyáék is nyugovóra tértnek, úgyhogy még egy mosoly Neked, Kedves OlvasómUgye visszamosolyogsz Rám:)

Tündérkert 2

2008-07-03T14:11:00.003+02:00

Kinyíltak a tündérrózsák Bonyhádon dédiéknél, és a képek is eljutottak hozzánk. Ezeket most megosztom veletek, hogy Ti is gyönyörködhessetek.

Győr és játszótér

2008-06-30T23:40:00.004+02:00

Szombaton piacolással kezdtünk. Már kezdtem azt hinni, hogy minden a rendes kerékvágásban zajlik, de már ott fura volt, hogy a Batthiány térre is mentünk piacolni, hogy meggyet vegyünk, azaz hogy feliratkozzunk hogy jövő héten kell megy, mert már elfogyott. Aztán a szokásos biopiac, de meglepő módon anya nagyon sietett. Kicsit össze is zörrentek apával, mert apa szeretett volna lazítani, anya meg nem akarta a perceket elkótyavetyélni:D, ő fogalmazott így, ugye milyen vicces?
Aztán amikor hazaértük gyors ebéd. De nem eléggé, anya gyorsabbra vágyott, csak kifőzni akart tésztát, de apa szerette volna, ha gyúr, és így természetesen gyúrt is. Aztán rém gyors készülődés, mert indultunk Győrbe, anyukám unokatesójáékhoz. Egészen jól sikerült az indulás csak a pelenkát hagytuk itthon:D, de azt ott pótoltuk is. Aztán végigszágodottunk az autópályán, anya olvasott apának, apa vezetett, én meg hátul nézegelődtem, rágcsáltam, bóbiskoltam stb szokásomhoz híven. Megérkeztünk, és nagyon örültek nekünk, ami remek volt. Ettünk, beszélgettünk, aztán elmentünk pelenkát venni, bár lehet hogy más volt a sorrend. Remek kis banda voltunk, mert a vendéglátóink Nóra, Tibi, és Zsófi, a 3 éves nagylány voltak, így mindenki talált magának társaságot, és beszélgetéstémát. Beszélgettek a világ nagy kérdéseiről, hogy merre is tartunk, sajna nem sok jót mondtak, de ezzel én még nem foglalkozom, tej legyen, és kész. A fiúk autófóliázás témában merültek el, az anyukák meg a nevelés témájában elmélkedtek nagyon széleskörűen. Zsófinak, meg nekem meg amradt akedves szűlők szórakosztatása, kiegyenlítve: anyáékat kicsit többet, mint apáékat. Aztán fürcsiztünk is, nagykádban(olyanban már ültem pénteken, csak beszámolni nem tudtam épp róla)és az votl a legnagyobb poén, hogy az egész család belefért, roppant mókás volt, és nagyon éveztem. Egészen a szokott ídőpontban aludtam el, aztán jöttek anyáék is, mert egy nagy ágyon aludtunk hármasban. Reggel fincsi reggelit kaptunk, ebédig táncoltunk, zenét halgattunk, kifestőztünk szopitunk , és ki tudja még mi, és a fincsi kiadós ebéd után nyakunkba vettük a várost. Meleg volt, de a város mesés. Felavattam mostmár igazán az Ilditől kapott kendőt is, és az is remekül szuperált, igazi kis csomag voltam benne. Az Imrenapi kirakodóvásáron csináltunk nemezlabdát, vettünk szakalytót, és aludtam egy nagyot. Aztán vacsoráztunk egy Matrózos vendéglőben, mindenféle hallal. Hogy ledolgozzuk a kaját Zsófi, meg én elvittük a szülőket egy kis játszóterezésre.

Gyakorolljuk az ABC-t

2008-06-20T00:04:00.005+02:00

Ildi után szabadon, most én is csinálok abc-s én listát:
A- Anya, Apa
Á-Álom: egyre jobban alszom, és ennek anya nagyon örül
B- Baba, aki én volnék kicsiny családunkban
C- Cici, no mi más islehetne ennél cébetűsebb
Cs- Csomag, amit mindig a fenekemen cipelek:D
D- Dörzsirongy:csak hogy ne legyen minden csupa nyál
E- Evés ez a leghasznosabb dolog, amivel szeretem időmet múlatni, olyan kellemes dolog
É- Énekszó most hogy visszajött anya hangja sokkal jobban értékelem mint előtte
F-figyelem: semmit, de semmit nem hagyok figyelmen kívül, főleg ha olyasmi, amin kacagni lehet
G-gőgicsélés, rengeteget dumálok, főleg esténként apával, és egyre dallamosabban mondom a magamét
Gy-gyerek
H- habtapi, amivel még csak most ismerkedem, de remélem hamarosan fontos része lesz az életemnek
I-idill a hétvégi reggelek, amikor együtt ébredek anyáékkal mosolygósan a nagyágyon
Í-Ígéret, igazából az első szó, ami eszembe jutott ezzel a betűvel, és ígérem, hogy nagyra növök, és akkor is jófiú leszek
J-játék lassan talán játszani is megtanulok
K-kezem, ez az a testrészem, amivel még nem nyúlok tárgyak felé, de sokat morzsolgatom
L-lógás amikor a kendőbekötözve elalszom, vagy nem, és csak úgy lógok anyucikámon, vagy apucikámon, és élvezem az életet
Ly-lyuk.... nincs más szó ezzel a betűvelés az én életemben még nem sok ilyen volt, de a jövőben a nadrágok tértéd tuti sok ilyen fog tátongani anya nem túl nagy örömére
M-méhek, amik az ágyam fölött vannak, és jókat muzsikálnak
N-nagyiék velük lakunk, és jó hogy itt vannak és sokat segítenek, szeretünk velük lakni
Ny-nyál, ami folyton folyik, mert nem vagyok hajlandó lenyelni, nem is értem miért várják el, hiszen nem tejci
O-oltás nem vészes dolog, de a héten is katam, csak annyit mondtam hogy Bleee és már kész is volt
Ó-óra ne ez az ami nem jellemzi az életemet, az idő és anapirend:D, de nembánom, anyával jól összecsiszolódtunk már, és mindne így szép
Ö-öltözködés nem visszük tulzásba, csini ruháim közül bármikor mármelyiket szívesen viselem
Ő- Őrangyal, ez jutott eszembe, biztosan vigyáz rám, köszönet neki, de később több dolga lesz amikor minden magamra akarok rántani:D stb
P- pancsolás, amit mindig apával csinálunk, és egyre jobban élvezem
R- rugdalózó na az mindig van rajtam, és rugdalózni is nagyon szeretek
S- sírás szoktam ám, főleg ha nem velem foglalkoznak, de nem viszem tulzásba
Sz- szórakuzás, amit sokat csinálok, hol a Kacsa-CSávál, hol egyéb különleges dologgal
T- titok, még mindig titok előttünk, hogy is csöppentem én ide, de remek hogy így esett
Ty-Ty-nincs is ilyen szó........ legalábbis én még nem ismerem:D
U- udva egyre többet vagyunk itt, és szombatre ide várjuk a vendégeinket a megrendelt szépidőbe
Ú- Út sokszor vagyunk úton, és én szeretek kocsikázni meg máshogy is jó, főleg ha anyára vagyok kötve a kendőnkben
Ü- üvöltés, amikor már teljesen begerjedtem akkor csinálom ezt, amíg csak van hangom
Ű- Űr...engem nem jellemez, de más szó nem jut eszembe
V- vidámság
Z- zene-az kell, mert körülölel
Zs- zseniális annyi de annyi mindenre mondható ez körülöttem, de mégis lükének érzem ezt a szót itt a listánknak a végén, eztért inkább megfordítom, és sZ betűvel írok még egy szót: Szeretet, hiszen ez vesz körül, ennek köszönhetően vagyok, és ez ragyog anyáékkal minden reggel a mosolyunkban amivel üdvözöljük egymást.
Nem is olyan könnyű ez a játék. Majd a saját blogján anya is megírja valamelyik nap a sajátját. Had küszködjön ő is.

Képek után írásban: Keresztelőm

2008-06-16T23:24:00.003+02:00

Az előkészületeket nem is elemzem. Pénteken feje tetején állta a világ, apa szabin volt, és mindenki, de mindenki nagy munkában volt. Anya papírzsebkendő hegyeket használt el, és elég kevés hanggal rendelkezett. Délig konkrétan semennyivel. Én 10 órakor ágyba kerültem, éjfélkormég egy 3 perces szopira megébredtem, aztán alvás fél hétig. Anyáék 2kor még valamit matattak, de akkor már fél hullák voltak mindketten. Reggel az ébresztőm után keltek ők is. Fürdés, takarítás folytatása. Porszívózás, felmosás mindegyik szobában, és még sok sok apró cseprő dolog elintézése. Nagyon jó fiú voltam, hagytam őket dolgozni. Anya nagyon nagyon izgult, hosszú nap várt rá. 11re, mire az első vendég befutott, már csak az átöltözés várt rá, de szerencsére innentől Ildi barátnője nagy segítsége volt. Kész a ruha, a frizura, gyors smink, és jöhetek én. Tiszta szerencse, hogy apa egyedül is fel tud öltözni. Rám egy kicsit szűknek bizonyult a felső, mert csak a nadrág szabásánál vette anya figyelembe a nagy pelenkabugyort, de mindneki megszavazta, hogy nem kell ezért eldobhatóra váltani. Készenálltunk fél 12-re. Anya tesóival leegyeztetve a zenék, apa családja a templomnál vár már minket, indulni kell. Útrakeltünk, kendővel, meleg volt. Elfáadtunk mire felértünk, anya meg elfeljtett pzs-t vinni, így még haza csörögtünk, hogy azt hozzanak neki. Templom előt nagy meglepetésünkre a dédiék is ott voltak, ami nagy nagy öröm volt. Mindenkit köszöntöttünk, igyekeztünk mindnekit mindenkinek bemutatni, ami lehet hogy a nagy feszültségben nem sikerült, de túlélték, és bocsánat érte. Mindenki befutott, akire számítottunk. Nagyon szép számban összegyűltünk. Megjött Topi atya-keresztapa is, és bementünk a templomba. A délutáni bérmálás/püspöki mise miatt nagyon szép díszes volt az oltár, ami így az én ünnepem fényét is emelte. Elfoglaltuk a helyünket, Topi flevette a szép ruhát, és elkezdődött a szertartás. Az elején aludtam, de az ördögűzés szóra felébredtem. Kiderült, hogy nem nagy ügy, de azért onnantól jobbnak láttam figyelni, hogy mégiscsak tudjam mi is történik velem. Mosolyogtam is, ami többször meg is akasztotta a szertartást, mert Topinak feltétlen vissza kellett mosolyogni. Elérkeztünk a locsolkodós részhez is. Az első korty kifejezetten jól esett, mert nagyon meleg volt. A másodikra már nem számítottam, a harmadik már kicsit bosszantó szekálásnak tűnt, de szerencsére utána abbahagyták, és meg is törölgeték a fejemet.
A szertartás után hazaballagtunk, ahogy sokan mások is, én is falatozóra vettem az irányt, majd utána kialudtam a szertartás fáradalmait. Közben anya besegített a vendégfogadásban, átvette az ajándékaimat, amiket majd nektek is megmutatok természetesen. Mire ő ebédelt volna, addigra felkeltem, de valakit, már nem is tudom kit kért meg hogy vigyázzon rám, mert ő aznap két db kekszen kívül még nem evett, és az ájulás kerülgette. Megebédelt, a kelleténél talán kicsit többet is evett, de aztán én megint kaptam enni, és már megint indulhattunk a templomba, anya megint izgult, és ráadásul most még késésben is voltunk. Következett a bérmálás. Odaértünk, nem késtünk sokat, beültünk a fentartott helyünkre, még elmondták hogy mimindent kell majd csinálni(hál istennek nekem csak csöndben lenni), átkerültem anyáról apára, elkezdődött a szertartás. Én alukáltam az idő jelentős részében. Egyszer melegem lett és megébredtem, akkor apa kivitt, de utána hamar vissza is mentünk. Mise után haza, Gyulát felköszöntöttük, és megpakolva mentünk át Rékáékhoz, mert ott is nagy volt az ünnepség és Gyulának is meg Anyának is jelenése volt. Odaérve nekünk kellett bemutatkozni többeknek, nagyon kedves emberek voltak, és nagyon fincsi saláta és koviubi is volt a husin kívül, ami anyáéknak is kapóra jött. Az én szórakoztatásomra meg ott volt Dóri, a két éves kislány, aki énekelt nekem, és jókat mosolyogtam rá, de bibííí nem hagytuk hogy lefotózzák első udvalásomat. Kedves kislány. Anya egy idő után nagyon fázott, de kapott harsnyát, zokni, és pulcsit, no meg forró teát. Fél 10kor jöttünk haza, de minden igyekezet ellenére ő eddigre belázasodott, ha nem is nagyon. Hűvös zuhanyt vett, csuklóját hidegvízbe tartotta, engem letett aludni egy kiadós kaja után, majd ő is 2 paplan alatt nyugovóra tért. Reggelre sokkal jobban volt, de azért mégsem mentük el apával a BBS-re, hanem itthon váruk nagyon nagyon. Addig Katával beszélgettünk. Hétfőre meg már csak egy kevés orrfujás maradta betegségből, viszont Gyulának meg mára ment fel a láza. Valami csúnya vírus söpör végig a családon, de elzavarjuk messzire. Hát röviden ennyi. A lényeg, hogy mindenki jól van, mindneki remekül érezte magát, és én egy hős kersztény vagyok, akire mindig lehet számítani, amíg én a számba cicre számíthatok. Remek kimerítő hétvégénk volt, de a következőre készülünk máris, mert JÖNNEK BOTIÉK végre, és én már melegítem is a habtapit a meseszőnyeggel.

Keresztelőmről

2008-06-15T22:31:00.011+02:00

Hamarosan írok. Ma csak páret kép(nem időrendben), és egy kedves verset osztok meg Veletek:

Veletek örvendünk, ez az élet sója
mert kisfiút hozott lám a gólya.
Ezért hát lélekben szépen körben állunk
és a kis emberhez szívből gratulálunk.
Kívánunk mi néktek erőt, egészséget,
kicsinek szopásra rettentő készséget.
Tudjon mihamarabb karon s bilin ülni,
s nem utolsó sorban szél ellen fütyülni.

Eredmény hirdetés

2008-06-13T23:25:00.003+02:00

Saját kezüleg készített ajándékot kapnak a következő lelkes olvasóim:
1.Ildim, örök barátném
2.Picúranyu, ki Picurral együtt is nehezen boldogul majd az ajándékészítéssel, de sok kéz, hamar kész, mi szorítunk
3.Bea, azaz Áronanyu, és ezzel megpecsételődött, hogy távolságot megszégyenítve is találkoznunk kell. Ajcsit én csak személyesen adok át, persze csak ha az ajándékozott is nyitott.
Gratula és köszönet Nektek.
indenkinek ugyanazt kell készíteni , vagy lehet ugye személyreszabott?

Játszunk most együtt, amíg csak lehet!!!

2008-06-11T21:42:00.002+02:00

A játékszabályok:

1, Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.

2, Az első 3 kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.

3, Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.

4, Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis ők maguk is megajándékoznak 3 embert.

A játékot Picuranyunál lelte, de ott kimaradtam az első 3ból, de csalafinta módob, rákattintottam az ő első helyezettjére, és ott elcsíptem az első helyet. Most majd jól megtudom, van e 3 blogos olvasóm. Várom a jelentkezőket, ajándékötlettel tele a fejem:)

Az áttörés

2008-06-11T08:08:00.002+02:00

ÁTALUDTAM AZ ÉJSZAKÁT. Fél 11től fél hétig. Anya nemélvezte ki rendesen, mert amint llátható a másik blog bejegyzés időpontjából. De amint kész vannak a ruhák, aludni fog és aludni. Mára torka is megfájdulni látszik, úgyhogy le kell mondjuk a Pesti utunkat, ami egy énekórát is jelent:(. Torokfájással nem szabad. Ma Gyógyulunk. És így nem is kell éjjel varrni, mert nyertünk egy napor. Nézzük az örömet az ürömben... Na magyünk kezdeni a napot...

Tervezhetetlen

2008-06-10T01:21:00.002+02:00

Hát velem még mindig nem lehet igazán tervezni. Ami az evést illetei, két kezdés között már lassan három és fél négy óra telik el, bár ha cicihez jutok akkor kiélvezem. Ma aludtam is sokat, de a nap végére megint borítottam a bilit. Anya már belenyugodott, hogy jó nem fogok elaludni, mert 10 perc, és fürdésidő van, és akkor majd utána alszom nagyot, a 10 percben meg ő megvacsorázik gyorsan. Ahha, ahogy ő azt szerette volna. Az a 10 perc nekem elegendő volt ahhoz, hogy elaludjak, és azóta is. Már 5 órája alszom. Szóval ma így maradt ki a fürdés, és tolódott reggelre. Ami a keresztelős ruhakölteményeket illetei, a felsőm kész. Nem majdnem, nem félig, teljesen. ki is van vasalva. A nadrágom egy próbára vár, és a befejezésre, ha stimmel a méret. Apa nadcijából még hiányzik a gumi, amúgy kész, és jó is rá, tetszik is neki. Anya blúzát még félelemek övezik, az alkotó tulaj még neki sem mert állni. A szoknyájához pedig most áll avatás alatt az anyag, mert sajna azt elszámolta, de kész leszünk a jelek szerint. Anya ügyesen kihasznál minden lopott percet egy egy varrat vagy férc elkészítéséhez, és így figyelemre méltó haladással büszkélkedhet ezena napon. Holna megyünk csípővizsgálat kontrollra, ahogy a doktorbácsi kérte, utána anyának angol. Délelőtt lesz nagy varrás, már látom előre de nem baj, nekem tetszik. Most alszom tovább, és erre bíztatom anyát is, mert ki kell hasznáni a hosszúalvásom időszakát. üdv pajtikák

Beszámoló

2008-06-05T11:35:00.003+02:00

Nagyon szeretem a ringatót, és várom a következőt. Anya hirtelen indulásunk örömére kendőbekötöt, és robogtunk a művelődési házba. Mire felértünk, én elaludtam, de az altatódalra felébredtem:D. Voltak ismerős, és új dallamok is a ma hallottak között. A végére, mikor a Pál Kata Pétert énekeltük kánonban, már kacagtam is. A nóták abbamaradása viszont teljesen elszomorított, és el is sírtam magam, de a cici megoldotta a vészhelyzetet most is. 5 gyerkőc volt, 5 anyuka, egy énekvezető néni. Én meg az egyetlen a férfi nem képviselői közül. Elgondolkodtam, hogy vajon nincsenek csöppfiúk Bicskén, és ez a magányos lovagosságom megmarad az oviban is, vagy az anyukák tévesen azt gondolják, ez nem való fiúknak. Na mindegy, az tuti, hogy én megyek máskor is. Ott volt amúgy Anna, Annaanyuval, Hédi, Hédianyuval, Eszter Eszteranyuval, és Panka , Pankaanyuval és Irma néni. És képzeljétek, Panka is szopizik ám, pedig ő már olyan nagy lány, remélem velem is így lesz. Énekeltünk altatót, fűrészeltünk, vadásztunk(azt szoktunk anyával is), szólt a duda, és még ki tudja miminden.

HAZAFELE
Ma Ringatón jártam,
dallal muzsikáltam!
Mondókán táncoltam,
kézzel mutogattam.
Míg hazaballagtam,
egyet én is írtam.
Nem tartom magamnak,
Beírtam a blogra:D!

És a kis mondókám után jöjjenek a képek, beszéljenek helyettem.

Izgalom!

2008-06-05T10:16:00.002+02:00

Indulunk az első Ringatómra, szorítsatok nekem. köszönöm:). Majd beszámolok ám, de most ezt meg kellett osszam veletek.

Alakulás

2008-06-04T23:28:00.006+02:00

Egyre nagyobb és nagyobb vagyok. Apa már nem is cipel szívesen a kocsiülésemben. A keddi mérlegelésem eredménye 5640g. Még a doktornéni is alig hitt a szemének, ezért nagymama hozzátette, hogy épp evés után vagyok. De én akkor is azt gondolom, ez nem von le semmit a hatalmas érdemből, hogy szépen alakulok. Kezd hetirendem lenni. Hétfő, kedd, egészen itthon anyával. Gyakorlom az ágybanalvást, sétálunk a városban, ücsörgünk a kertben. Most hétfőn még gazoltunk is, bárén csak a kocsimból szemlélődtem. Szerda Pest-nap, bár elég kimerítő anyának, én alhatok amennyit akarok. Ma reggel is bevállalta a csini-anyu szerepet, és merészen magassarkút vett. Estére totálkár volt. Fél háromig apánál tanyáztaunk, ahol megmutattam az irodának, mekkorákat is tudok én kaksizni, onnan a szokásos énekóra, majd Ildivel mentünkmeghívópapírt és szalagot vásárolni. Utána tűz a Teaházba hűsölni, ja mert az még nem is mondtam, hogy kánikula volt, bár szerintem azt ti is sejtitek.
Itthon nagyiéknál múlattam az időt. Istinagybácsis meseest most elmarad pár napig, mert énekelni ment Csehországba. Sokat gondolok rá, mert nagyon büszkén jut eszembe mindig, hogy már olyan nagyfiú, hogy ilyen messzire ment anyukája nélkül. Vasárnap fog hazajönni. Addig majd Gyulanagybácsi szaxizik nekem. Na de ott tartottam, hogy a hetirendünk. A szerdai bóklászás után, a csütörtök megint itthon tellik, csak anya megy este angolra, én addig nagyiékkal ismét, majd amikor apa is befut kednősen anya elé ballagunk. Péntke Pest, dédimamáéknál, Alízmamával. Anya dolgozik, sminkbemutatót tart, ja tényleg, ha valaki akar jönni, van hely a számára! Most a dédiék után, még Szentendrére is kikocsikázunk Alízzal, oda meg apa jön majd értünk. Anya megint nagyon fáradt lesz, de reggelre mindig mindent kipihen. Szombat délelőtt piacolunk. Rájöttünk, hogy érdemes később menni, mert áruválaszték még szépen van, viszont multkor is kaptunk ajándékba fél kiló répát:D. Ebédre meg Gabiékhoz megyünk, és visszük a menünknek megfelelő ebédet. Nekem cici, anyáéknak meg az aktuális. Amiből Gabiéknak is jut bőven. Végezetül egy két kép, mert azátán pihenőre kell fogni a dogokat.

Nem vesztem el

2008-06-02T23:18:00.002+02:00

Sziasztok!
Örümmel jelenthetem, hogy remekül vagyok, és nagyon nagyon sokat növök, és azt is folyamatosan, alig leget már rámismerni. Rengeteg, rengeteg dolgunk van, és még annál is több elmaradásunk. Anya vagy etet, vagy eszik, vagy főz. Ha épp kel a tészta, és én hagyom, akkor mos és tereget, amit meg sajna ma nem tudott csinálni, de sokat gondolt rá, az a ruha, amiben a keresztelőmön leszünk. Feltett szándéka, hogy megvarrja az egyen ruhánkat. Egyszerű de ünnepi. Lenvászon ing mindenkin, a fiúkon gatyó, anyán meg szoknya. A szabásminták készülnek már. Az anyag megvan, be is van avatva. Tervek szerint, hétvégén a szabás is meglesz, és akkor már csak varrni kell a jövő héten, ami annyira nem sok, csak a szabás macerás, mert persze itt sem felelnek meg neki a készen kapható dolgok, valahogy nem elégedett a szabásvonalakkal, és a fazonokkal. De az én felsőm és az ő blúza már majdnem kész. Apáét meg alig kell szabni, az alsók meg reméljük lesz rá ideje, de mindig megoldja, szóval most is meg lesz, max rámegy egy két éjjel, de a keresztelőért mindent. Persze még nem is említettem, hogy arra főzni is kell. Most meg a kísérletezések zajlanak, hogy mi mennyire finom, és vállalható a nem vegén családtagok részére is. Már van egy két tutibefutó, amiket előre el lehet készíteni, szóval fejben már ez is jól áll. Én mint mindig, most is rendes gyerek vagyok, jókat eszem, és az alvás is kezd belekerülni a programomba. Két bosszantó eleme van csak csöppnyi életemnek:
1. A csuklás, hosszútávon rettenetesen dühös leszek, és csak nem akar elállni, bár a cici ezen a bajon is segítségemre van.
2. Szeretnék felülni, de nem akárhogyan ám, úgy, hogy csak a hasizmomat használom. Egészen jól haladok, már a vállaimat is megemelgetem, de aztán 3 perc kitartó próbálkozás után elfáradok. Ilyenkor anya megkegyelmezve odatartja az újját, amit én megfogok, és ő felhúz. Nagy büszkeség tölt el ilyenkor, épp csak nem akarok felállni, bár aztmár tényleg nem hagyják. Állítólag nem tenne jót a gerincemnek...
Szóval ilyesmik vannak manapság. Sok az esemény, boldog az élet, szép az idő, finoma tejci és én nem panaszkodhatom. Üdv pajtikák, legközelebb ígérem képek is lesznek, Legyetek jók

Cipők, vendégek, miegymás...

2008-05-23T22:22:00.003+02:00

Napjaim változatlanul változatosan telnek. Aludni nem szeretek, de néha már sikerül becsempésznem magamat az ágyba, és fél órát a nekem szánt helyen aludni. Ezt remeknek minősítem.
Tegnap kettesben voltunk anyával, és sétálni mentünk délelőtt. Betértünk egy helyiségbe, ahol rengeteg cipő volt, és mi is választottunk ötöt, így any mér elégnek találja a nyári választékot. Meg szeretné osztani veletek is a repertoárt, és én megengedem neki, ennyi hely neki is jár a blogomon. A képen 7 pár van, a legfalsó sorban lévő kettő még hétfői fogás, de mivel ráfért a képre, így odatettük a kompozíciba, de beszéljen helyettünk a kép:

Ma Németországi rokonok voltak nálunk, és nagyon jókat beszélgettünk , és kaptam egy meseszép kézzel készített játszószőnyeget, négy évszak címmel, és anyának kell majd meséket írni hozzá. Már alig várom őket.
Isti nagybácsi mesélt azonban ma este, és még forolyázott is, bár arról már nem sikerült képeket csinálni, mert any ölében voltam.
Aztán nagymama fürdetett, és Isti kapcsolta be a gumipelusonat.
Ma elkészült rólam, életem első videófelvétele is, amint a körülöttm álló felnőttek gagyogásán vigyorgok.

Mérföldövek

2008-05-20T22:41:00.003+02:00

Remekül aludtunk éjjel. Reggel esős napra ébredtünk, és nagy esemény várt rám. Az elő oltásom ideje érkezett el. Elég nyűgösen érkeztem meg a doktornénihez. Megméreckedtünk, új súlyom: 5310g. Remek:), elégedettek vagyunk. Szép súlyom örömére le is pisiltem első sorban magamat, meg a mérleget is. Jobb móka kerekedett volna belőle, ha anya nem fogja le a fütykösömet, no de majd legk9zelebb. Aztán jött a szuri. Hős voltam, a bökésre meg se rezzentem, de a folyadék már kicsit fesítőbb volt, és elpityeredtem magam, de csak egy picit. A védőnéni mondta anyának, hogy borogassa be. Amikor megkérdezte hogy mivel, és hogyan mennyire, akkor nagymama meglepve kérdezte, hogy hogy-hogy nem hozott anya borogató eszközt... hát nem tudta hogy ilyen is kell, volt pelenka, fenékre, mérlegre, pelenkázóra, hasra, váltásruha, meg kitudja még miminden amit a nagyi indulás előtt végigkérdezett, de a borogató az nem hangzott el, anyában meg fel sem merült. Ez a borogatós téma annyira lekötötte anya figyelmét, hogy egy az előzőnél sikeresebb pisiprojektet hajthattam végre:oP, remek volt. Eztuán már végképp elfogyott a türelmem, úgyhogy sietős lett a hazaindulás, na nem mintha bárki is marasztalt volna minket...Kendőbe került a popóm, és sietősen lépdeltünk haza anyával és a nagyival. Mire hazaértünk, aludtam, mint a bunda. Egészen fél egyig aludtam anyára kötözve, nem volt szive megbolygatni álmomat, de fél egykor aztán farkas éhesen ébredtem. Ettem egy nagyot, aztán felmentünk a játszásidőben nagymamához, azátn elaludtam, és nagyiék még anyáéknál is nagyobb ágyán durmoltam át az időt a következő kajálásig. Fél hatkor kaptam megint nagyadag tejet, aztán anya szaladt angolra, mi meg nagymamáékkal misére meg énekpróbára mentünk, és én ismét alutam. Angol után megint kaja, és nagybácsi vállán aludtam egy bő fél órát. Utána ő fürdetett ami újabb mérföldköve a napnak a szuri után, bár ez kellemesebb, és most megint étkezés közben diktálok anyának, én a kiskirály:DA képen láthatóvá próbáltuk tenni harci sebesülésem nyomát, de olyan pici, hogy még bekarikázva is csak sejthető, no de azért nem bánkódunk.
Még egy amlítésre méltó apróság van a napban, aztán búcsúzom: Éjszakára már az apa által vásárolt, egyel naggyobb méretű külső gumibugyit kaptam a popómra, ami remek, kényelmes, és nem nehéz úgy rámadni, hogy ne lógjon ki sehol az alsó. Hát ennyit mára, majd jelentkezem alkalomadtán. Puszik

8óra munka, 8óra pihenés, 8óra szórakozás

2008-05-18T18:22:00.002+02:00

Új megvilágításba helyeztem a napirendemet! Remélem mindenki nagyon, nagyon kíváncsi rá, bár előre szólok, hogy csak a nézőpontban van eltérés, a lényeg változatlan.
Kezdődik ugye a nyolc óra munkával... mi más feladata lehetne egy csöppségnek, mint hogy kemény szívúmunka árán táplálékhoz jut.
Aztán a jól megérdemelt pihenés, ismét 8 órában. Annak legkedveltebb formája az én kis fejemben, egy jókora "cici a szájbalóg" szundikálás, és ha még csöpög is belőle a tejci, na akkor biztosan meséset álmodm.
Ha kellően kipihentem fáradalmaimat, szórakozhatok 8 órán keresztül, és tehetek bármit ami csak kedvemre való. Pl, nagyon kellemes számomra, ha anya hasán, vagy anya mellet fekve élvezhetem hogy egyre hamarabb, egyre ügyesebben találok rá minden akadály állenére a biztos pontot, a CICIre.
Ez volna az újabb napirendi áttekintésünk, most éppen apa öléből.
Amúgy azért ennél változatosabban telnek napjaink. Mindig történik valami különleges, pl tegnap hagytam anyáékat kitakarítani. Igaz még csak az egyik szobával végeztek, de már ez is valami. Amíg ők ennek a nem túl kellemes kötelezettségnek tettek eleget, addig én Gyula nagybátyámmal, és Rékával voltam sétálni, utána meg Kata nagynénémnél töltöttem a játékidőmet.
Az előző képek ellenére, én még mindig nagyon anyás vagyok, és nem igazán kedvelek mánál lenni, ha nála is lehetnék. Ha hallom a hangját, egyenesen követelem is a karját, de néha már kiegyezem azzal, ha csak odahajol, és bim-bam-ot énekel nekem. Arra mindig sokat kell kacagjak, már pocaklakóként is sokat hallott dallam volt.
Kommunikációs képességeimet is kezdem fejlesztgetni, egészen komoly kis felelgetőset játszadoztam tegnap apával, és Katával is, és az ilyen ki is utánoz most kit? c. játékokat nagyon kedvelem.
Ma reggel megéltem életem első említésre méltó balesetemet. No nem kell megijedni, csak a méheckéim felejtettek el táncolni, sőt még repülni is és egyszer csak a fejecskémen landolt a szerkezet. Megijedtem, kiabáltam, de már el is felejtettük az egészet.
Azt hiszem mindenről említést tettem amiről éredemes volt....ha nem, majd úgyis pótolom. Puszi minden pajtikának, SZIASZTOK

Suttogó, anyuci, nagymama

2008-05-16T11:42:00.003+02:00

Teljes az egyetértés, napirend nem ártana....nekik... Nekem van, nekik nem tetszik, pedig igazán könnyen követhető amire vágyom. Cicicicicicicicicicicicicicicici-najó kicsit bealszom, de maradj mellettem, mert csak 10 perc-cicicicicicicicicicicicicici-ha muszáj, büfizzünk, és na jó, pelust is cserélhetünk, és kétszer megnézem a méhek táncát is, de utána már nagyon-cicicicicicicicicicicicicicici. Ennyi, ha apa megjön, ő is geggyülhet kicsit, meg a fürdést is szeretem, de kizárólag teli hassal, úgyhogy vissza a régi mondókához: cicicicicicicicicicicicicicicicicici. Ez nem bonyolult ugye? ki ért egyet?

ma két hónapja....

2008-05-14T12:52:00.006+02:00

...megszülettem. Nem gyorsan, nem könnyen, de ez a nap gyyökeres változásokat hozott az életemben. Hogy miminden történt azóta? Ne várjatok részletes beszámolót, mert nem lenne időtök végigolvasni, no meg nekem sem begépelni. A bizts hogy az élet szép, de nem könnyű, érdekes, de engem még elégszűk réteg érdekel. A fő érdeklődési köröm a cicire a kakira és anyára korlátozódik. Fontos szerepe van még apának, de ő sajnos nincs annyit velem mint anya, pedig remek hármasban lenni.
A hétvégénk Bonyhádon telt a dédiéknél, akik már nagyon vártak minket. Elég későn értünk csak oda, aminek fő oka nagy távolság volt, de áthidaltuk, és megérkeztünk. Én szinte az egész két és fél órás utat átaludtam, így nagyon jókedvűen érkeztem meg. Dédipapa fürdetett, amiről természetesen kép is készült. A nem otthon töltött éjszaka fogalmával most ismerkedtem meg. Nem mondhatom hogy nagy változással jár. Anyáékkal alszom, minden megvan amire szükségem lehet, és ha kérek kapok enni. Szombaton csodás napra ébredtünk szép idő, napsütés, és egy mesebeli kert. Ehhez foghatót nem látam még. Rengeteg virág, egy kis mesébe illő halastó, hátul pedig ahova kell egy kicsit sétáltatni anyát rengeteg gyümölcsfa és zöldség. Napom nagy részét kinn töltöttem apával a hintaágyon, én aludtam ő a gépen matatott. A friss levegőn aludtam nagyokat, bár be kell vallanom néha sírtam is, és akadt olyan is, amikor sokáig nem aludtam. Ennek Dédimama nagyon nem örült, úgyhogy igyekeztem a kedvében járni, és aludni amennyit csak bírtam. Egy szó, mint száz, remekül éreztem magam, és megyek máskor is.
Mozgáskultúrám komoly fejlődésnek indult, Csupaszon hasról hanyatt tudok fordulni. A nagy Monapelussal a fenekemen is próbálkozom vele, és komoly dühbe gurít a sikertelenség, szóval nem adom fel, amíg nem sikerül.
Biztosan történt még ezer és egy dolog, de most nem jut eszembe, úgyogy kövegkezzenek a képek.

Egyszerűen hihhhhetetlen

2008-05-08T15:09:00.002+02:00

Idejutottam, mesélni nektek. Megint sűrű programjaim miatt nem jutottam ám ide, és ráadásul holnap is megyek dédimamázni egyészen le, messze délre, Bonyhádra. Tiszta remek lesz nekem. Kocsikázás, zötykölődés, utána meg kényesztetés.
A hetem nagyon sűrűre alakult, amint azt mutatja az is, hogy nem volt időm írni. Anya főz, etet, együtt angolórára megyünk, oda jön értünk apa, hazamegyünk, eszünk, aztán fürcsizem egy hatalmasat, ami még mindig a kedvenc elfoglaltságaim közé tarozik, utána összebújik a kis család, és édes hármacskán alszunk reggelig. Én egyszer finom kis hangommal jelzem anyának, hogy szívesen eszegetnék egy kicsit, azt hamar elintézzük, és alszunk is tovább, mintha mi sem történt volna. Reggel, kicsit magamra maradok a nagy ágyban, amíg anyáék megfürdenek. Ezt elég hangosan szoktam viselni a végére, de azért nem okoz komoly törést. Apával reggelizünk hármasban, aztán sajna ő elmegy dolgozni, mi meg maradunk anyával. És minden kezdődik elölről.
Tegnap ebédvendéget vártunk, úgyhogy nagy volt a hajtás. Apa felvitt minket a városba, bevásároltunk, aztán futás haza főzni. Anya hősiessen cipelte a kosarat a kezében, engme meg a melkasára köve... és futás haza, főzni. Szerencsére a kendőben a szopizásom is megoldott, úgy hogy anya főzőcskéz közben. Nagyon szeretem a kendőt ezért. Aztán megjött keresztapa. Odavan értem:D, és az ebéd is nagyon ízlett neki. Utána még kenyeretdagasztottunk, aztán mentünk angolra. Anya elég fáradt volt már, mert nem vagyok túl könnyű. A keddi mérlegelés tanusága szerint 4970g a nettó tömegem:D. Már tuti több, mert rengeteget eszem. Kedden is voltunk angolon, a pontosság kedvéért.
Ma benn vagyunk Pesten, apa dolgozójában. Jólviselkedek, hamarosan megyünk énekre, utána találkozunk Andával, bár lehet h már velünktart énekre is, aztán meg főzőkör, apával, Andával, és Ildivel, no meg persze anya is velemjön.
Holnap is jövök Pestre, mert ha apa végzett a munkahelyén megyünk dédizni. Amíg meg dolgozik apa, addig meglátogatjuk Boti barátunkat.
Most hirtelen ennyit sikerült összeszednem a mult hetünkből. Növök, jókedvű vagyok, eszem, kakilok....Ja a kakilásról jut eszembe, voltunk Szentendrei nagymamánál is, és mindent összekakiltam, és ott is kaptam ezért bónuszfürcit. Megéri mindent összekakilni:D. Na puszi pajtikák, szép napokat, hamarosan megint jövök, remélem hamarabb mint most.

Lemaradtunk...

2008-04-29T13:25:00.003+02:00

Annyi de annyi minden történik mostanság, hogy alig elhet ennyi dologról beszámolni. De igyekszem időrendben haladni.
1. Sikerült új szokást bevezetnem a szülői repertoárba: nem alszom a kiságyamban, ott csak ordítok, ezért nappal vagy a babakocsimban alszom, mint pl most is kinn a friss levegőn, vagy a hordozómban szocializálódom. Éjjel pedig befurakodtam anyáék nagyágyába. Így mindenki jobban jár ÉN: mert nem azt a hatalmas kiságyat kell kifűtenem egyedül, hanem anyáékkal összedolgozom. ANYA, mert nem kell még kikelnie sem az ágyból hogy megszoptasson. APA, mert nyugodtan aludhat az én visításom nélkül egész éjjel zavartalanul. Amúgy nem keltem anyát sokszor kajáért, csak egyetlen egyszer, és utána reggel 6-7 körül jelentkezem megint. Szóval jófiú vagyok.
A hétvége annyira de annyira eseménydús volt, hogy írni alegkevésbé sem volt időm nektek. Szombaton piacoltunk apáékkal. Én anyár köztözve szundítottam, amíg meg nem éheztem. Énségem meg egy fa alatti piknikezés keretében lett csillpítva. Mikor jól laktam, újra kötözve, újra anyán újra vásárlás. Vásárlás után mentünk unokatesómékhoz (nekem olyan is van ám). Ott anyáék is kaptak enni, én meg kicsit haragos voltam, hogy nem ehetek velük. Végül kibömbiztem magamnak egy kis cicit, na nehogy már én kimaradjak.
Ebéd után meg teázni mentünk. Egy néni beszélt előszőr a teákról, utána anyáék meg is kóstolták őket. Addig én Kata nagynéném ölében sziesztáztam, hol aludtam, hol ragyogó mosolyommal olvastgattam őt.
Hazafele még beugrottunk valamai hatalmas zárt piacra. Na az nem tetszett. Végig ordítottam, de nem is maradtunk sokáig szerencsére..
Vasránap délelőtt megint kendőbe lettem rakva nagy örömömre, mert misére mentünk, ahol nagyiék megint összeháazasodtak, vagy valami hasonló. Után a nem hazamentünk, hanem valahova, hol még nem voltam. A felnőttek ettek, és beszélgettek, én meg mindig valakit kényesztettem azzal, hogy az ölében pihentem. Délután aztán otthon voltunk egy kicsit. Anya apa főzött, én meg lekelődtem a hordozómból, ahogy azt kell. Szóval ennyi sokminden történt. Piacra most szombaton is megyünk majd, remélem szép időnk lesz. Bár előtte még lesz valami majális is, amire készülünk anyusékkal. Állítólag apa is itthon lesz, és most csütörtökkel fog kezdődni a hétvége, és ugyanúgy hétfőig tart mint máskor. Ezt már szeretem:D.

Élmények

2008-04-24T11:47:00.002+02:00

Tegnap, és ma szite egész nap kettesben vagyunk anyával, ennek vannak szépségei, és hátrányai. A napirend sokkal jobban tartható, mert nem akarok folyton kézben lenni, mert érzékelem, hogy akkor végig anya kezét terhelném, aki egyébként sem hagyja ezt. Kemény szigorral, néha hagy ordítani is, és én meg kitartóan ordítok is:P.
Éjjel szigorú ágyban alvás van, reggel hat után viszont fekveszopizás a nagyágyban, és után ott alhatok. A nap további részében, igyekeznek vagy a hordozómban, vagy az ágyikómban tartani. Ez általában menni is szokott, csak este a fürcsi előtt megyek fel nagybácsikámhoz meséthallgatni. Addig anyék vacsiznak, előkészítik a másnapi ennivalókat, és kicsit rendbekapják a káoszt. Aztán jön a kényesztetés áradat. Kezdve az imádnivaló csupaszkodással fürcsi előtt, tornpa maszírozgatás anyával. Aztán a forró fürdőzés apával, majd az öltözködés, amit utálok ismét anyával. Ha vendég érkezik, akkor a szereposztás változhat, de a sorrend sosoe szokott.
Aztán ha kész a szertartás, következik az összebujós, ráérős szopi anyával.Ha elaludtam, akkor még amíg apa nem akar aludni, addig ott lehetek általban velük, és utána apa tesz a helyemre, mielőtt lefeküdne. Ilyenkor általában 3ig alszom, és ez anya legtöbbet pihenős időszaka is. A három órási szoptatás amennyire lehet a törelmesen jóllakatós, mélyen elaltatós típus, hogy utána egy nyekkenés nélkül maradjak az ágyamban, és anya alhasson tovább, egészen 6ig.
Napközben átlagosan 3 óránként eszem, egészen baráti vagyok anyával, mert azért valljuk be a nepirend neki kell a rajtam kívüleső programok eltervezéséhez, nem nekem, mert én egész nap csak cicin lennék, mint pl most is, amirok anya már 4-szer felhúzta nekem a méhecskéket, cumiztam a vizilovas csodacumimmal, és jelenleg ordítok, ki tudja miért....Aztán egyszercsak elalszom majd.... Persze ha anya kivenne, akkor csend lenne, de eddig végig ott voltam, szóval nem érheti szó a ház elejét.

ZuZu-Manó kalandjai

2008-04-22T16:10:00.003+02:00

Félreértések elkerülése végett, előszőr is tisztázni szeretném, hogy ZuZu-Manó én volnék, és így csakis az én anyukám szólíthat, leginkább csak azért, mert csak ő tudja ezt úgy igazán jólhangzóan mondani.
Sokminden van mostanában. Leginkább az, hogy rengeteget pisilek kakilok, és nem akarok a saját ágyamban aluni. Sokkal jobb anyáékkal. Ha ők együtt alhatnak, nem tudom engem miért akarnak kipaterolni onnan az ő jó meleg vackukból. A cici még mindig nagy pajtásom, és egyre rutinosabban bánok vele.
A legnagyobb esemény azonban a vasárnapi sütögetés volt, aholis mivel anya fotózott, én aludtam, apa meg sütögetett, nem igazán készült sok kép, de ami mégis, abból mutatok nektek majd ízelítőt.
A kajáknak nagyon finom volt az illatuk, bár a cukkini és padlizsán rendszerint odaétgett. A pulyka azonban mind egy szálig elfogyott, és az almatortából sem maradt egy morzsa sem. Szóval az illata mindennek finom volt, és a tejcim sem volt elhanyagolható ízvilágú utána. A vendégek reméljük ugyanolyan jól érezték magukat anyáék társaságában, mint mi az övékében.

Megint hétvége

2008-04-18T20:45:00.002+02:00

Tegnapi napot Pesten tölttük anyáékkal, és igazán remek volt, ettem, pihiztem, akár csak itthon lettem volna.
Ma reggel vásárolni ment kis családunk, amit nagyonszeretek, bár a végére már eltörött a mécses, és csak karban voltam hajlandó hazamenni, de utána szopiztam, és a hordozómban aludtam is egy nagyot. Addig apát és anyát hagytam molyolni, meg ebédetkészíteni. Azóta azonban nem sokat aludtam, kivéve azt a rövid időszakot, amíg anya mellettem feküdt szopizás után, meg talán most is elbóbiskoltam egy kicsit a csodacumimmal a számban, bár ez még közel sem biztos.
A hétvégi grill szereplői kezdenek összeállni, de ha valaki még szívesen jönne, de nem csörgött rá anya, nehogy megsértődjön, jöjjön bátran, csak egy kicsit dekoncentrált mostanában, én tudom hogy bárkit szeretettel lát, csak csörögjön ide amikor indul, hogy neki is készítsünk a finomságokból. Már egészen biztos hogy nem aludtam most el, már csak az a gond, hogy magam sem tudom hogy mi lehet a bajom. Ha valakinek van tippje, szóljon bártran, mert anya meg apa kezdi feladni egy kicsit, és most hagynak magamban pityeregni. Ők sem tudják eltalálni mi lehet a gondom, bár azzal mind a hárman tisztában vagyunk, ha cicit kapnék a számba teljes lenne a lelki békém, dehát nem lehet mindig a cicin lógni, mert azt anya nem igazán díjjazná, meg amúgy is kell valamiféle rendszer még egy ilyen csöppség életébe is. Most bekukkant hozzám Isti nagybátyám, felhúzta a Karácsonyi-tehenet. Általában szoktam szeretni, de most észre sem veszem igazából csak bömbizem. Most láthatja az egész világ, hogy ilyen kis méregzsák is tudok én lenni, bár szerencsére elég ritkán fordul elő, de erősíteni kell a tüdőmet, senki nem róhatja fel ezt nekem hibául:).
Jó növekedést, szülőedzést minden kedves pajtásomnak!

Zsákos Frodó

2008-04-16T10:20:00.003+02:00

Új szokás ütötte fel a fejét a házunk táján. Anya tovább bővítette az éjszakák és a nappalok közötti különbségek listáját. Eddig csak sötétebb volt, fürödtem előtte, nagyobb pelust kaptam, mind a két ciciből szopizhattam, persze csak ha szorgosan sozizatam, és....és....asszem ennyi. Volt eddig: Tegnap óta, hálózsákot kaptam, és abban csupasz lábbal kepeszthetek, ami nagyon fincsi. Anya abban reménykedik, hogy így én is egyre több különbséget fogok tenni a napnak eme két nagyon elkülönülő szakasza között. Nem szegtem kedvét ma éjjel, csak egyszer keltem fel 3 körül, és békésen vissza is aludtam mikután megkaptam a cumimat.
Ma kettesben vagyunk csak anya, meg én. Sokat szeretnék szopizni, és összebújva melegedni vele. Remélem ő is belemegy majd, bár rengeteg a vasalásra váró kisruhám, meg pelusom.
Anya fejben már a vasárnapi grillezésre készül, amit már igazán nagyon vár, reméljük jó időnk lesz, és sokan itt tudnak lenni azok közül, akik fontosak nekünk.
Most hirtelen nem tudom mit írjak még, úgyhogy elbúcsúzom, pihizek egy kicsit, anya meg fogyasztja a vasalnivalókat.

Az első hónap

2008-04-15T12:33:00.004+02:00

Súly: 4300g
Hossz:56cm(elég elnagyoltan mérték, szerintem nagyobb vagyok)
Ez az időszak is letetl, és nagyon sok dolog történt velem. Nem is tudnám elmesélni miminden. Jópár dolgot elmeséltem nektek a bolgon, de be kell vallanom, hogy nem mindenről sikerült.
Most hétvégén itt volt az egész család, Gyula-napozni, és remek napunk volt. Készítettünk csoportképet is, csak én lemaradtam róla, mert éppen aludtam. Ahogy most is. Az utóbbi két éjszakán kicsit kicsináltam anyucit, de ha nappal rámolygok, az felér 8óra alvással, úgyhogy nem is értem, hogy miért akarja éjjel alvásra pazarolni az időt.
Minden nap sétálunk egy nagyot, tegnap kertészkedtünk is, és esténkén igyekszem minnél többet lenni apa ölében, ha alkalmam van rá. Napközben meg anyát nyúzom, és hál istennek hagyja is. De cserébe én is hagyom főzni, meg néha vasalni is, bár azt nem élvezi annyira, csak muszáj, hogy legyen fertőtlenített ruhácskám. Sokmindent kinövök lassacskán, de utánpótlásról nagyi mindig hondoskodik, úgyhogy érdemes növekedni, mert így minden pénteken kapok új ruhákat.
A szopizás még mindig a legkedveltebb elfoglaltságom, és közvetlen utána következik a fürdés, a jó megleg vizeckében.

Mese mese meskete...

2008-04-09T10:33:00.003+02:00

Ma is jelentkezem, egy kimerítő hasfájós éjszaka után, kezd rendezősni a helyzet, bár fél tizes eszegetés óta még nem alszom, és kicsit küszködök meg nyögdécselek, de elmúlt a telitorokból történő ordibálás. Anyának már ez is nagy megkönnyebbülés, és bízunk benne, hogy lassan ezek az enyhébb problémák is teljesen megszűnnek.(most talán elaludtam)
Tegnap nagyon mozgalmas napom volt, délelőtt anyával és nagymamával elmentünk bevásárolni, és méreckedni is készültünk, de azt nem sikerült elintézni, mert amikor előszőr mentünk rengetegen volta, és amikor a Spárban végeztünk, akkor a doktornéni akkor már a postán volt sajnos. De azért nem estünk kétségbe, minden rendben van velem, elmúltam 4kg az itthoni konyhamérleg tanulsága szerint, és igazán életrevaló csemete vagyok. A pöttyök is szépen kezdenek múlni. A legújabb apró probléma hogy a jobb szemem kicsit csipásabb a kelleténél, de arra kaptam kamillateás lemosást, és biztos segít majd a dolgon.
Kaptam két remek sapkát is anyától, ami már rámfért, és rá kellett jönnöm, hogy nagyon szeretnék sok színes mókás kényelmes sapkát, mert nagyon jól kiemelik a csini pofimat:).

El kell mesélnem!!!

2008-04-08T19:06:00.002+02:00

Képzeljétek el, hogy megvan mikor lesz a keresztelőm, de nem is ez a lényeg, hanem hogy ki lesz a keresztapám. Igazán meg kell becsüljem magam, mert nem mindenki mondhatja el magáról, hogy a tiszteletreméltó plébánosúr a keresztapukája.
Anya napok, sőt hónapok óta agyalt ezen a kérdésen, és ma megoldódott, mert megkérdezte Tamás atyát, hogy tud-e ilyen szerepet vállalni egy csöpp egyházközségi tag életében. Nem reménykedtünk az igenlő válaszban, csak a szívünk legméllyén, és ez elég volt ahhoz, hogy meg merjük kérdezni. Legnagyobb meglepetésünkre Tamásatya hatalmas megtiszteltetésnek vette a kérésünket, és örömmel vállalta. Jó érzés, hogy most mindketten megtisztelve éreztük magunkat a helyzetben. Előre is köszönünk neki mindent!!!

Már három hete....

2008-04-07T09:26:00.003+02:00

Kedves Barátaim, most kezdek ráébredni, hogy sokkal nehezebb blogot vezetni ha nem pocaklakó az ember. Vagy nem történik semmi, mert egész nap ki vagyunk merülve, és puhegünk, vagy annyi minden, hogy azért nincs időnk írni. Elmúltam 3 hetes. Ennek örömére úgy döntöttem, hogy anyáékkal azt az emlékezetes éjszakát éppúgy átvirrasztjuk, mint 3 héttel előtte. Hát nem igazán tetszett mindenkinek az efféle megemlékezés, dehát fátylat rá, ezt is ki kellett próbálnom. Ma éjjel már egészen rendes voltam a hétvégi herce-hurca után: csak 4 órakor ébredtem, de utána csak anyáékkal voltam hajlandó visszaaludni.
Cicifüggőségem változatlan, bármeddig képes lennék nyammogni rajta, de ha anya pont rosszkor veszi el, akkor lebukom, mert kifolyik a le nem nyelt tej, és kiderül, hogy csak játszom.
Most hétvégén is sétáltunk nagyokat anyával, és apával. Órákat voltunk a kertben, én aludtam, anyáék meg mindenféle giz-gazt szedtek ebédre.
Vasárnapi sétánkat a tepmlom felé tettük, és be is mentünk misére. Anyék büszkék lehetnek rám, remekül viselkedtem. Csak egyszer sirdogáltam egy kicsit. De az nagyon tetszett, hogy mindenki megcsodált, és kiváncsi volt a hogylétemre.
Ma nincs szép idő, viszont ami remek, hogy apa itthon dolgozik. Nem fog tudni sokat foglalkozni velem, most is csak vigyorog anyán, hogy folyton kiköpöm a cumit, azaz kiveszem a számból, és én próbálom visszatenni, de még inkább a szemet sikerül böködni vele, mint beletaláni a számba. Most kicsit megoldódni látszik a dolog, mert a másik cumit megkaptam a kezembe. Anya nagyon cseles dolgokat tud bevetni:D, már csak az a kérdés, hogy hosszútávon hány cumira lesz így szükségünk.Na kiharcoltam egy kis anyaölbenlevést, de már csak fél óra a következő etetésig, de anya ölében már alszom is, úgyhogy el is búcsúzom. Nektek is szépálmokat.

Első húsvétom emléke

2008-03-31T16:03:00.002+02:00

Egy felhőtlen hétvége

2008-03-31T11:28:00.006+02:00

Szerintem életem harmadik hétvégéjén, bárki aki kitekintett az ablakon teljes felhőtlenséget tapasztalhatott. Csodaszépen sütött a nap. Mi ezt ki is használtuk anyáékkal, de kezdem az elején.
Szombaton még egészen átlagosan telt a nap, bár anyáék déleőltt elmentek bevásárolni, meg sétálni egyet, engem meg itthon hagytak nagyiékra. Igazán jó társaság ők is, mert sokat kényeztetnek, és nem hagynak sírni. Bár bevallom szívesen tartottam volna anyékkal is, de belátom, hogy azért néha kettesben is kell őket hagynom. Szombat délután aztán itthon voltunk hármasban. Apa is itthon volt, és ez a legjobb a hétvégékben. Szombat estére sajnos anyának nagyon megfájdult a feje... még szerencse, hogy a fejefájáscsillapítós tea csodákra képes. Most is megette hatását, úgyhogy nekem semmilyen károm nem származott a dologból, csak az volt a fura, hogy az esti pelenkázás apára maradt. De azzal igazból semmi gond sincsen.
Vasárnap anya -nem fogjátok elhinni-, főzőcskézéssel kezdte a napot. Persze már hétköznap is készült pizzarúd, meg műzlis tallér, szóval ahogy telnek a napok kezdünk visszatérni a régi kerékvágásba. Persze engem ez sem zavar igazán, mert vagy alszom, vagy kinn himbálózom anyával a konyhában a hordozómban, de még az is megesik, hogy a hordozókendőben pihenek a nyakában. (most jut eszembe, hogy arról még nem is csináltunk képet.)
A vasárnapi főzőcskének amúgy nem csak apa volt a kedvezményezettje, hanem vendégeket vártunk. A kedvenc Teaerdőnk tulajdonosait vártuk ebédre. És természetesen meg is érkeztek. Ami még jobbá tette a délutánt, nem is jöttek üres kézzel. Elhozták a legújabb fejlesztésű forrócsokijukat kóstolóba, hoztak teafüvet, és mindent, amivel egy kicsit elhozhatták nekünk az ottani hangulatot. Ebédre teleették magukat a nagyok, és utána kimentünk a kertbe teázni, én meg szopizni, aztán meg aludni, de erről majd anya tölt képeket is. A kertipartiban csatlakozott hozzánk anya Ildikó barátnője is a párjával. Így már hetesben zajlottak az események. A fiúk együttes erővel megmetszették az alamafát, a csajok meg csacsogtak, és én, hát én aludtam, és élveztem a napocskát. Kész élmény két hetesnek lenni, mert már kimehetünk a friss levegőre, amit nagyon élvezek, főleg ha ilyen fényes, friss tavaszi nap az első élményeim egyike.
Ma már apa ment dolgozni... vége a hétvégének, de a következőig anyával jól megleszünk kettecskén, és kigondoljuk mi jót csináljunk a következő két apásnapon. Ha valakinek kedve van ellátogatni hozzánk, szeretettel várjuk őket, csak csörögjenek egyet ránk. Anya főz, szokásához híven teljes menüt, én bemutatkozom, hogy milyen jó kisbaba vagyok, és ha szép idő van, kellemes beszélgetés mellett adunk a d-vitamin készletünknek is.

Fejezetek vége

2008-03-28T12:43:00.002+01:00

Ma vagyok két hetes. Nem tűnik túl hosszú időnek, mégis sok dolog van ami már a multé, és vannak újdonságok is az életemben.
Kezdem a lezárult szakaszokkal:
1. kinőttem két badyt
2. elfogyott az első, és egyben utolsó csomag eldobható pelenkám
3. pont aznap, amikor ez megtörtént, lezárult a köldököm kezelése is, amit nagyon nemszerettem

Amik a lezárult dolgok helyett kerültek az életembe:
1. rátaláltam a cumizás gyönyöreire. Hasfájós állapotom lelki megnyugvást adó csodaeszköze
2. visszanyertem a születési súlyomat, ami nem csoda amellett, hogy nem panaszkodhatom kevés tejmennyiségről. Ennek persze meg van a maga hátránya, mert sosem tudom mennyi az elég, így a hasfájásomat önmagamnak is köszönhetem. A védőnéni szerint is remekül fejlődöm.( tiszta szerencse, hogy anya nem hitt benn a nővéreknek, akik el akarták vele hitetni, hogy nincs teje)

Egyébként nagyon jó fiú vagyok, nem lehet rám panasz. Ha nappal nem is vagyo jóalvó, és tényleg nagyon szeretek anya közelében lenni, ami nem igaz a kiságyamra, és szeretem elhúzni a szopizásokat, éjjel max egyszer ébredek fel, és akkor is jófiú módjára visszaalszom. Ma átaludtam az éjszakát. Fél egytől fél hétig hagytam anyát is aludni. Nagyon hálás volt, és még utána is visszaaludtam. A cumi tényleg csodákra képes. Remélem hosszútávu megoldást biztosít.
Na most búcsúzom, mert itt a következő evés ideje, amit le nem késnék véletlenül sem.

Képpótlás

2008-03-24T12:03:00.002+01:00

Begyűjtöttük a névnapi bulin készült képeket, és a legjobbat fel is töltöm ide, hogy megosszam veletek. Nekünk remek emlék, és reméljük a többi résztvevőnek is.
Ha már billentyűzetet ragadtam, akkor írok még magamról pár szót, hogy hogy telnek az ünnepek. Leginkább alvással, és szopizással. Ne kérdezzétek melyiket kedvelem jobban, nem tudnék választani, talán ebben a sorrendben pont jó lesz. Amint kiadok egy icipici kis hangot, azonnal 3-an ugranak, hogy abbahagyjam, anya kicsit aggódik, hogy ennek még meg lesz a böjtje, dehát húsvét van, nekem a kényesztetést hozza a nyuszi. Persze kaptam még egy édes plüszsiráfot, stb.... de ez majd egy külön bejegyzés témája lesz, hogy kitől mit kaptam, most nem részeletezem, mert igazából tényleg csak a képet szeretném feltölteni. Úgyhogy meg is teszem, és búcsúzom egy rövid időre. Igérem visszatérek a blog rendszeres írásához, kezdünk regenerálódni a születés körüli fáradalmak után, no meg tényleg rengeteg írnivalónk is akad, a képekről nem is beszélve.

Első napok itthon

2008-03-20T14:25:00.002+01:00

Hát itthon vagyunk, kezdünk regenerálódni, meg összeszokni. A második éjszakán már hagytam anyáékat aludni is, és előtte a napirendet is félórás tilitolikkal de tartottuk. Anya kezd hasonlítani arra a valkire, akinek a hasamban ismertem. Tegnap este már nem is sírt, amit igazán eddig sem értettem miért csinált, de biztos ezzel helyettesítette a nagy nevetéseket, amik pedig egészen tegnap délutánig elmaradtak. Bár a kacajok visszafogásának talán van némi köze a sebhez a pocakján, amin keresztül távoztam, de úgy látom kezdenek a dolgok visszatérni a régi kerévágásba, már amennyire ez lehetséges.
Tegnap ketten is meglátogattak, akiknek még csak a hangjuk sem volt ismerős. Az egyik a védőnéni volt, aki megnézte hogy szopizom, meg beszélgetett anyáékkal. Mindenki rengeteg tanácsot ad, leginkább ellentéteseket, de szerencsére az én anyukám ha kedélyállapotában nem is, de az én ellátásomben stabil, és dönt ahogy ő gondolja.
Az esti szopizás előtt meg a doktornéni futott be. Ő szimpatikusabb, be kell vallani, még akkor is, ha megvizsgált, és húzta az időt a kaja előtt. A szopitechnikámat mindenki nagyon dicséri, és erre nagyon büszke vagyok, és továbbfejlesztem ezt a tudásomat is. Na most lassan búcsúzom, mert hamarosan itt a 3óráis kajaidő, és nem szereték elkésni. Sziasztok

Egy felvonás vége és egy másik kezdete

2008-03-18T20:19:00.004+01:00

Sziasztok külvilágiak, én is itt vagyok! Március 13.án hajnalban elkezdtem kibújni, majd 14-én 06:25-kor doktorbácsik segítségével kibújtattak anya hasából. A tevezett utat sajna kinőttem...
Ma már itthon vagyunk. Sok sok mesélnivalóm lenne, de még nem állunk készen a nagy mesemondásra, tények hegye kering emlékeinkben, lelkünkben, meg mindenütt, bár leginkább anyában, aki igyekszik a lehetőségekhez képest remekül állni a sarat. Megígérem, hogy a részleteket is kifejtem amint lehetőség adódik, egyenlőre a napirend felállításán dolgozunk, ami az én tervem, meg anyáék tervének valamilyen formában történő összeboronálsának kéne lennie. Egyelőre csak az enyémnek jut benne hely, anyék meg alkalmazkodnak. Most még megosztok veletek pár bájos képet magamról, aztán pihenek, mert van mit kipihenni....

Névnapok

2008-03-12T22:50:00.003+01:00

Én még mindig anyukám hasából jelentkezem, de ne tegyen senki szemrehányást, mert a doktorbácsim lebetegedett, és hát lehet hogy nem nélküle kéne születni. De most nem is ezért írok. Tegnap előtt anya, ma meg apa névnaja volt. Ünnep hegyek, amit naná hogy a kedvenc teázónkban ünnepeltünk, családi-baráti körben. Fantasztikusan sikerült, kép is készült, csak nem a mi gépünkre, így hozzánk még nem jutott el, de amint meglesz pótolom itt is.
Anyával hatalmas, és fantasztikus ajándékot kaptunk apától. Egy masinát, amivel az ágyból is tudunk blogot írni, ahogy azt most is tesszük. Az ágyban is tudunk már beszélgetni kedves ismerősökkel, és azért így kényelmesebb mint az asztalnál. Nagyon köszönjük neki, és ígérjük, hogy ezzel a kényelmi lehetőséggel élni fogunk, és írni fogunk, amikor csak van mit.
Mi itthon csücsülve nem nagy meglepetést tudtunk okozni apának, de egy fincsi kölesfelfújtra azért összekapartuk magunkat, és apának nagyon ízlik is, és ez nagy öröm nekünk. De tudjuk, hogy van valami számítógépes kütyü, ami a szíve vágya, és be is szerzi magának, de ebben nem tudunk neki segíteni, mert kicsik vagyunk hozzá, és nem sétálgathatunk Pesten egyedül, azaz kettesben anyával.
Vendég is érkezett hozzánk ma, Gabi, egy kedves régi barátnője anyának. Jó hogy itt volt, mert nem érezte jól magát anya sem testileg, sem lelkileg, de amikor ő ideért, akkor azért ha nem is tökéletesre, de javult a helyzet. Köszönjük neki a társaságát, és a segítségét is, reméljük jól érezte magát, és jön máskor is. Bár én nem tettem meg mindent azért, hogy a legjobban érezze magát, mert nagyon szerette volna ha elkezdeg megszületni amíg itt van, de ezt nem tettem meg. De amennyit én tudok róla, örök haragtól emiatt nem kell tartanom. De asszem még nem volt itt az időm.
Üdv mindenkinek, valamikor látjuk is egymást....

Kibujás vagy bebujás, ez a kérdés óriás....

2008-03-10T11:15:00.003+01:00

Barnamedvéhez hasonló módon nem tudok dönteni hol is lenne kedvem mostanság már lenni, és az energiaminimum elvének hódolva maradok bent... egyenlőre.... Egyre kevesebb a hely, egyre lejjeb húz a gravitáció, anya egyre fáradtam, de én még mindig hajthatatlannak tűnök. Jósló fájások, némi kétség közt anya jól viselei az én döntésképtelenségemet, nem panaszkodom. Mostmár nem tud sokat állni, mert az eléggé fájdalmas tud lenni, de nekem az is jó ha ül, vagy fekszik. Azt közben érzékelem hogy kinn a külvilágban zajlik az élet, és ha visszagondolok az elmúlt 9 hónapra hihetetlen mennyi változást hozott anyáéknak az én várásomon kívül is. Szerintem maguk sem hitték volna, és talán azt sem tudják pontosan, hogy az elkövetkezendő napok, hetek milyen változásokat tartogatnak a számukra. Az biztos, hogy hosszútávú (pl egy héttel előre) terveket nem szövögetnek. Már a másnap is mindig homályos. Ez anyának elég nagy kihívás, de igyekszik a leghiggadtabban viselni a bármikor bármi lehet helyzetet. Most épp apa névnapi buliját szervezi, ami kedd este lesz esedékes a kedvenc teaházukban. Jön Kata meg Attila, az már biztos, és ez remek. Egy két ember még lóg a levegőben, de jópáran vannak anya tarsolyában. Persze még ennek is lehet az a vége, hogy mindenki ott lesz, csak anya meg apa nem, ez rajtam áll vagy bukik, de így alakul akkor sem fog senki haragudni ránk.
Hát így állunk mostanság. Szép napokat mindenkinek, én meg majd jelentkezem. Vagy kinn, vagy benn....

Tapogatózás a sötétben

2008-03-03T14:02:00.002+01:00

A mai bejegyzésemet a pénteki eseményekkel kezdem. Voltunk doktorbácsinál. A mérlegelésen 3,4 kg-ra becsülték a súlyomat, hozzátéve, hogy ha nem valószínű hogy a gép túl sokat tévedne, főleg a túlbecsülés terén, szóval minimum ennyi. Ez anyát pár másodpercre azért megrémítette, be kell valljuk töredelmesen, de talán az első sokkon túlesve, már csak arról próbál meggyőzni, hogy ha lehet a héten még bújjak ki, hogy nem benn nőljek óriásbébi méretre, merthogy ki is kellene jönni azért lassacsán. Kb egy hete elkezdődtek anyánál a már általa is említésre méltó mértékű jósló fájások. Már csak arra lennénk nagyon kiváncsiak, hogy pontosan mit is jósolnak, de azt a doktorbácsi sem tudta megmondani. Változás történ atekintetben is, hogy nem a MÁV korházban fogok születni, hanem a Jánosban. Most vált korházat az orvosunk. Vasárnap éjjel rendelt utoljára a Mávban, mostantól a Jánosba megyünk ha menni kell. Büszkén jelentem be azonban, hogy minden ruhám tiszta, ami száraz az már ki is van vasalva, és anya már összerakta az ő korházi motyóját. Nem kapkodta el, de a jelek szerint nem is késett el vele. Egykét dolog nincs még a táskában, de a táska tetején ezek ott szerepelnek egy listán, és beszerzés alatt állnak. Az egyetlen hiánycikk továbbra is a tárolóeszköz, amibe a szép tiszta ruhácskák és palenkák bekerülnek, meg a pelenkázómon kell elvégezni az utolsó simításokat, de az apára vár. Az összes holmim egyenlőre a kiságyamban tornyosul, de mostmár ennek ellenére anya nyugodt lélekkel indulna a korházba, ha menni kéne. Pontosabban már nagyon szívesen indulna, de úgy döntöttünk, hogy most az éjszakai ügyelet után hagyjuk kicsit pihenni a doktorbácsit, nehogy miattunk teljesen kimerüljön.
Puszilok mindenkit, és jelzem, hogy pocaklakóként utolsó bejegyzéseim egyikét olvashatjátok minden valószínűség szerint.
Jajj még van azért pár gondolat amit meg akartam veletek osztani. Szombaton be szerettünk volna nektek számolni a pénteki eseményekről, amivel nem is lett volna gond, ha anya nem fekszik szinte egész délelőtt görcsölések miatt, illetve ha kora délutántól egészen éjféli el nem ment voln az áram. Romantikus este volt. Viharlámpa, és gyertya fényénél olvasott anya egy remek könyvet apának, amíg bírta tüdővel, utána meg beszélgettek, jövőt tervezgettek Remek este volt, és békés. A nap azonban rengeteg elvégzendő feladatott hagyott így vasárnapra, amiknek nem igazán értek a végére anyék, de apa hősies kitartásának köszönhetően a konyha rendeje régi fényében pompázik, és már csak a söprés felmosás várja hogy ma este befejezésre kerüljön. Anya meg óránként nézi, hogy melyik ruháim száradtak már meg, hogy összerakhassa azt a kupacot is, amit majd apának kell a kórházba behozni, ha megyünk haza. Az már igazán remek nap lesz. De anya eldöntötte tegnap a táskája pakolása közben, hogy a korházban töltött 3 nap alatt rengeteg dolgot megtud majd rólam, megismerkedik remek emberekkel, és amennyire csak elhet jól fogja érezni magát, és abbahagyja a rettegést ettől az időszaktól is. Szóval készenállunk, minden indulásra, és a fogadásomra kész. Már csak rajtam múlik mikor lépem át a születés kapuját...

Itt a tavasz

2008-02-25T12:56:00.002+01:00

Egyre közeledik születésem napja, bár ez eddig is így volt, lassan lassan, napról napra közeledett, de mostmár olyan belátható időn belül vagyunk. Azt hiszem anya kicsit higgadtabb is mint hittem volna hogy ilyen tájban lesz, de jó ez így. Fantasztikus hétvégét töltöttünk apával. Minden volt benne,ami fontos kis családunknak. Szombat reggel apa meg anya végre kicsit csak egymásra figyelt, amire már rég nem szántak időt. Utána nekiestek a kisszoba kitakarításának, átrendezésének, aminek sikeresen a végére is értek. Most a hét nagymosással fog telni, meg az én szekrényem megvásárlása még mindig várat magára, de a belevalók már bőségesen megvannak. A héten a nagyszoba is elkészül a tervek szerint.
Szombaton a nagytakarítás után elmentünk misére, mert vasárnap délelőtt a boxmeccs épp egy időpontra esett a misével. De a szombati ugyanúgy remek volt, csak nem voltak olyan sokan. Lehet hogy rendszert is csinálunk a szombati miséből, mert vasárnap szeretünk lustizni.
Vasárnap reggel boxmeccs, ami elég unalmas volt, még apának is, de én élveztem, mert addig is odabújhattunk hozzá. Ebéd együtt a családdal, ahogy mindig, és utána meg mentünk Pestre teázni Apa unokatesóival. Nagyon jót beszélgettünk velük, igazán érdemes lenne többet látni őket. Remélhetőleg majd ha kibújok akkor meg fognak minket látogatni. Az unokatesó party után Tibetről hallgattunk egy előadást, ami teljesen más inforámciókat adott anyáéknak, mint amire számítottak, de talán értékesebbnek is mondhatnánk, már ha információ lehet értékesebb egy másiknál. Ami feltette még pluszban a koronát az estére, hogy anya szerzett két új barátnőt, és reméljük, hogy egy új, gyümölcsöző kapcsolat vette kezdetét. Jó későn indultunk haza a hosszas beszélgetések után, anya eléggé kimerült, de a rengeteg információ és gondolat közepette mégsem aludt el a kocsiban, hanem beszélgetett apával, hogy mi mindent adott nekik ez az este.
Most hogy hétfő van megint, és apa dolgozni ment, annyira nem teljes az egység, de estére amikor hazaér, jó hangulatban várjuk majd anyával, és valószínűleg folytatjuk a beszélgetéssorozatokat. Addig meg teszegetjük a dolgunkat anyával.