2008. március 28., péntek

Fejezetek vége

Ma vagyok két hetes. Nem tűnik túl hosszú időnek, mégis sok dolog van ami már a multé, és vannak újdonságok is az életemben.
Kezdem a lezárult szakaszokkal:
1. kinőttem két badyt
2. elfogyott az első, és egyben utolsó csomag eldobható pelenkám
3. pont aznap, amikor ez megtörtént, lezárult a köldököm kezelése is, amit nagyon nemszerettem

Amik a lezárult dolgok helyett kerültek az életembe:
1. rátaláltam a cumizás gyönyöreire. Hasfájós állapotom lelki megnyugvást adó csodaeszköze
2. visszanyertem a születési súlyomat, ami nem csoda amellett, hogy nem panaszkodhatom kevés tejmennyiségről. Ennek persze meg van a maga hátránya, mert sosem tudom mennyi az elég, így a hasfájásomat önmagamnak is köszönhetem. A védőnéni szerint is remekül fejlődöm.( tiszta szerencse, hogy anya nem hitt benn a nővéreknek, akik el akarták vele hitetni, hogy nincs teje)

Egyébként nagyon jó fiú vagyok, nem lehet rám panasz. Ha nappal nem is vagyo jóalvó, és tényleg nagyon szeretek anya közelében lenni, ami nem igaz a kiságyamra, és szeretem elhúzni a szopizásokat, éjjel max egyszer ébredek fel, és akkor is jófiú módjára visszaalszom. Ma átaludtam az éjszakát. Fél egytől fél hétig hagytam anyát is aludni. Nagyon hálás volt, és még utána is visszaaludtam. A cumi tényleg csodákra képes. Remélem hosszútávu megoldást biztosít.
Na most búcsúzom, mert itt a következő evés ideje, amit le nem késnék véletlenül sem.

1 megjegyzés:

Horváth Botond írta...

Olivér barátom!
A jófiúskodás uncsi egy idő után. Ajánlom a mielőbbi huncutkodást :) Addig persze húzogasd nyugodtan a mézesmadzagot mosolygó szüleid előtt :)
üdv: Boti