2008. július 31., csütörtök

Kendőláz folytatódik!!!

Holnap visszakapjuk a kendőnket:D, már nagymamánál van, úgyhogy ez a dolog kipipálva.
Első saját készítősű kendő elkészült. Tegnap fel is avattuk.
Nem anyáék tetttek ilyenlehetetlen pózba, csakis én akartam:D

Első nekifutásra kicsit nagy lett. Megoldottuk. Igazán szép kis darab anya szerint, de döntsétek el Ti. Holnap megyünk Botiékhoz, hogy ott is készítsünk kendőt. Az nem látszik a képen, hogy kifordítható a kendő, tehát ha netán valaki úg érzi, hogy a másik színt választaná, akkro szíve joga, kifordítja, és kész a másik kendő. A további fejlesztési tervekről majd anya számol be. Egyébként teljes lázban ég:D, szokásához híven. De ez legyen a legnagyobb baj, hiszen jobb több kendő mint egy sem, és ha mindenhol ottfelejtünk agyet, ahogy az a multban mint tudjuk már megesett, akkor jó ha VAN MÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁSIK:D

2008. július 30., szerda

Már tudjuk

Örömhír, ÖRÖMhír, a nagy megtalálás.
Igen, igen, szerintem már minden olvasóm sejti, hogy a kedvenc hordozókendőmről van szó. Még nincs nálunk, mert a legutóbbi sminkbemutatónk helyszínén felejtettük, pont ma egy hete. Igaz azóta vettünk anyagokat, és anya már vart is egy másik mesés batyut nekem, bár még kicsit akarja feljeszetni, de a célnak tökéletesen megfelel, és ma abban trónolok. Majd fotó is lesz, de az majd csak akkor, ha anya az apró javításokat elvégezte.
Fura hogy a hölgy látta már aznap hogy ottmaradtnála valami fura anyagdarab:D, és nem telefonált, most egy hét után sikerült elérnünk, és monta, hogy persze ott van. A lényeg a lényeg, hogy megvan, és holnap meg is kapjuk, azaz holnapután. DE MEGVAN:D

2008. július 29., kedd

Egy kellemes meglepetés


Áronpajti meglepett minket, és most mi fogunk meglepni pár kedves bloggert.
Botit, mert remek történeteik, és tapasztalataik gyakran dobják fel hétköznapjainkat, és Botiapunak köszönhetjük mi is a blogunkat. Anya az ő unszolása nélkül sose írt volna rólam ilyen kitartóan. (köszönjük nekik a játokon kívüli díjjat, nagyon nagyon jólesik anyunak)
Ildi-pótkeresztmami lenne a következő, dehát ő is megkata már a díjjat, mert valaki megelőzött, de aki megcsinája a saját esküvői meghívóját, és szerintem még rózsácskák is lesznek, az aztán igazi alkotó.
Következő díjjazottam, és igazából az első: nem más, mint Nixyke, a remek ajándék végett, amit nekem készített, és itt is üzenem neki, hogy én is készülök már.
Következő díjazottam Felföldi, aki hatalmas munkát vállalt a BOK megszervezésével, amin mi is résztvehettünk.
Gaztroblogok közé csapok, és adok egy díjjat Hobbifőzőcskének, mert ő volt az első blog, akinél remek vegarecepteket találtam, és azóta sem csalódtam soha. No meg az egyéb kezdeményezései, mint termékbemutatás is remek infókat rejt számomra.
A nap iróniáját pedig nem áshonnan, mint Bakka és Pepe kalandjaiból kaphatja meg a fanyar, őszinte humorra vágyó Szilda:), és talán még mások is.
Végül, de nem utolsó sorban Lindát említem meg, ahova anya, nap mint nap odabillant, hogy újabb érthetetlen, változatos életérzésekkel gazdagísa a napját.
Most hogy díjjaimet szétosztottam, megyek, és mindenkit figyelmeztetek, hogy lehet a dicsőség pezsgőjében fürdeni, aztán megfogni a munka végét, és továbbadni az éményt 5 újabb lelkes bloggernek, majd a díjjazottakat ugyanúgy a blogjukon elhelyezett kommenttel figyelmeztetni, hogy ajándék várja őket. Jó fürcsit mindenkinek, én a mai adagomon bőven túl vagyok, és már horpasztok az ágyikómban. Jó pihenést mindenkinek, de csak munka után:D

Hirteln sétához, hirtelen kendő:D




Ugye remek kendő, remek embereken, remek gyermekkel:D Szerintem még a képek is remekül sikerültek.
Sajna a szupi kendőnk még mindig nincs meg, de tudjuk, hogy ez csak idő kérdése, és változni fog.

2008. július 26., szombat

Hordozás sokk

Nem tudom hány hordozot baba van rajtam kívül, de anya ma sokkot kapott. Elkezdett keresgélni, hogy milyen anyagot vegyen a hordozóvarráshoz, és annyi de annyimindent talátl. Most a csomópontot megosztja veletk is, és nézelődjetek ti is, mert mi nagyon évezzük. Változatos szülőnlógás vár rám. http://www.mamami.hu/forum/forumdisplay.php?f=4 Lógjunk együtt:D:P

2008. július 25., péntek

NA már megint!!!!


Nincs meg a kendőm:(:(, és utoljóra szerdán használtuk, és akkor nem emlékszünk... annyi de annyiminden történt, hogy akárhol lehet...és reméljük nem hagytuk el most tényleg...anya nagyon angyon szomorú majdnem sír, mert most kicsit rémisztőbb a helyzet mint a multkor...
MEGlesz, meglesz, meglesz meglsze, mert meg kell legyen...már annyira evidensen hozzánk tartozik, hogy képetelenség felidézni hogy éppen hol hova tettük nem tettük. Legtöbbszőr anya magán hagyja a vállán keresztben átvetve, de ott nincs... akkor már meglenne.... na mindegy, meglesz,eldöntöttük, és most nem sopánkodok tovább, de ha látja valaki valahol, pl kedves énektanárnéni, ha nálad maradt jelezd h anya magnyudojon. Köszi szépen.

2008. július 24., csütörtök

Az első Rámismerés

Anyának napok óta az járt a fejében, hogy valahogy sehogy nem tudja összekapcsolni az a kis embert aki most vagyok, meg azt aki a pocakjában lakott 9 hónapig. Fene hitte volna, hogy pont Rubint Réka fog nekün ebben segíteni. Sokat tornázott anya pocakkal is, és most, hogy 4 hónapos lettem, vagy inkább most hogy anyának már vészesen fájni kezdett a háta elkezdtünk tornázni. Réka néninek csak 6kgos súlyzója van, én viszont már 7 kg fölötti kategóriába tartozom, úgyhogy közd anya derekasan, én meg nyögök helyette, csak hogy ezzel is támogassam a projektet. Amikor anya pocakosan tornáztatott még minket, akkor mindig amikor elkezdtünk tornázni, én kézzel lábbal fejjel, fenékkel, ki tudja még mivel, kitámasztottam, biztos ami biztos, legyen valami stabil pont. Most is épp ezt tettem volna, ha megtaláltam volna a biztonságot adó hasfalat, de semmi. Így csak minden idegszálamat feszíthettem meg, és amikor azt tapasztaltam, hogy a 3. gugolás után sem változtott a pozícióm említésre méltóan elkezdtem egy kicsit lazítani, és még egy egy mosoly is kiült az arcomra. Apát megkértük, hogy fotózzon le egy két izgalmasabbnak tűnő gyakorlatot, hogy izgalmasabbá tegyük a bejegyzésünket, és emlékezetesebbé az első hason kívüli tornaóráinkat.

2008. július 17., csütörtök

Csak egy bájos alvós fotó

Minden rendben velem, növök, eszem, alszom, küzdök a mozgás fejlődésemért, amin anyák sokat mókáznak, és hagynak dolgozom, hogy haladjak.
Sajnos épp ismeretlne a képen látható kendőm tartózkodási helye, tegnap még utaztam benne sokat, és valószínű nagymama kocsijába került, ami akkor fog kiderülni, ha Béla hazaér a kocsival. Anya már nagyon szeretné ha tudné hol van, mort holnap szükségünk is lenne rá.
Bár amekkora káosz mifelénk van, ami engem nem, de anyát nagyonzavar, akár itt is lehet valamelyik kupac alján.

2008. július 15., kedd

Visszapillantások

Eléggé sokminden történik velem még most is, annak ellenére, hogy néha napogik nem írok nektek semmit. De valahogy mindig találunk más elfoglaltságot. De most kicsit bepótolom amik kimaradtak, és nagyon jók voltak.
Péntek: Könyvári Cimboratábor záróbuli
Isti részvevő, Gyula és Réka, meg Giz
i néni szervezők voltak. Így ott volt a helyünka záró zsíroskenyérpartin, bár azt mi nem ettünk. A bulin, a kenyéren kívül volt még sok-sok ének, pl babszemjankóról, az nagyon tettszett anyának, volt bohóc, lufi, és zsákbanyúl 50ftéért. A legmókásabb a zsákbanyúl volt, mert minden családtagomból előhozta a gyereket. Miután a kedves nagyok (anya, Kata, Nagymama) megideológizálták a dolgot úgy, hogy ezzel a pénzell is a könyvtárat támogatják, hatalmas vásárlásba kezdtek. Nagyon jó móka volt. Isti még a végén se tudta mit ne húzzon, hogy ne egy sereg kinderfigura legyen benne:D, és ha netán mégsem azt húzott, akkoris csupa lányos dolog került elő az újságpapírból, úgyhogy még el is ajándákoztunk egy csomó csecsebecsét. Persze azért nem mindent.






Volt itt Attila is, mókáztunk az udvaron, készült fotó is, amit meg is mutatok nektek, mert a tőlük kapott csini ruha volt rajtam, amin szép hajók vannak.
Ja és remek fürdőzést is csaptam vele.


Voltunk szombaton Abdán is, de az egy következő bejegyzés lesz, hogy ez ne legyen olyan hosszú.

Hogy telt a 4.hóforduló

Pesten voltam anyácskával, mert úgy volt, hogy találkozunk Ildivel, de sajna közbejött neki valami. Így a napunkat egy szupi kis kávézóban töltöttük a Tompa utcában, ahol egy nagyon kedves lány járt a kedvemben egész nap anya mellett. Igyekeztem rengeteg mosollyal hálálni ezt meg neki. A kávézó két szintes és fenn fincsi mele, és félhomály, kellemes zene volt, így ott hatalmasakat alhattam kedvemre. Anya sajna csak lenn tudott lenni, mert ott volt csak internet, mert valamiért a wifit nem tudta érzékelni. De mindent összevetve remekül éreztük ott magunkat, és máskor is megyünk.Legközelebb pontosan holnap....

Ma mentünk volna tanácsadásra, meg szrira is, de a doktronéni szabin van. Nem egészen tudjuk mi ilyenkor a teendő, de majd megtanácskodjuk nagyival, mert ő talán tapasztalt már ilyet. Így ma megúsztam a szurit, és most csordogál tovább a napom szokásos medrében, ami épp a délelőtti alvásidőmet jelenti, és jófiúhoz híven alszom is, kellemes muzsika, anya pötyögése mellett, néha nagyokat sóhajtva.
A képen meg a legújabb kedvenc játékomat mutatom meg nektek.

2008. július 10., csütörtök

Sugallmazás

Elmúlt 10 óra, így én alszom méllyen, és édesen, de azért anyának még innin is üzelenk. Remkül telnek napjaink. Izomkolosszus vagyok, nagymamák odavannak értem, nagybácsik nagynénék dajkálnak végtelenül. Mindenkire mosolygok, és ezzel az ő arcára is mosolyt csal, és ez olyan hatalom, amit remélünk anyával együtt, hogy sokáig birtokolni fogo, mert sokat ér. Egyre jobban szeretek játszani mindenféléket. De most anyáék is nyugovóra tértnek, úgyhogy még egy mosoly Neked, Kedves OlvasómUgye visszamosolyogsz Rám:)

2008. július 3., csütörtök

Tündérkert 2

Kinyíltak a tündérrózsák Bonyhádon dédiéknél, és a képek is eljutottak hozzánk. Ezeket most megosztom veletek, hogy Ti is gyönyörködhessetek.