Ma már itthon vagyunk. Sok sok mesélnivalóm lenne, de még nem állunk készen a nagy mesemondásra, tények hegye kering emlékeinkben, lelkünkben, meg mindenütt, bár leginkább anyában, aki igyekszik a lehetőségekhez képest remekül állni a sarat. Megígérem, hogy a részleteket is kifejtem amint lehetőség adódik, egyenlőre a napirend felállításán dolgozunk, ami az én tervem, meg anyáék tervének valamilyen formában történő összeboronálsának kéne lennie. Egyelőre csak az enyémnek jut benne hely, anyék meg alkalmazkodnak. Most még megosztok veletek pár bájos képet magamról, aztán pihenek, mert van mit kipihenni....
6 megjegyzés:
Gyönyörűek vagytok még mindig. :)
Béci is szeretné tiszteletét tenni Nálatok, és érdeklődünk, hogy hétvégén szabad-e mennünk hozzátok valamelyik nap, vagy várjunk pár hetet?
Sok puszi nektek! Növekedjetek és pihenjetek sokat!
Anda és Béci
végre egy bejegyzés! ;) Már vártam nagyon még akkor is, ha tudok mindent... :)
Vigyázzatok magatokra, aztán valamikor visszük az "ajándékot"!
Ha meg segítség kell bármiben, kiabáljatok, segítünk. :)
Puszi
Igazán daliás méretekkel dicsekedhetsz barátom! Cseppet se izgasd magadat holmi napirend felett, oldják csak meg a szülők ezt az alkalmazkodósdit :) Ez a dolguk :)
üdv: Boti
Köszönjük a türelet, és a sok gyors hozzászólást! Hétvégén nyugodtan lehet mindket látogatni, de nagy vendévárást nem igérünk, csak örülünk mindenkinek, és biztosítom, hogy gyönyörködhet bennem akárki.
Na, végre láthatlak Pajtikám! Nagyon csinos fiatalember vagy ám!
Pacsi,
Áron
és mi még nem is gratuláltunk :(
Gratulálunk Olivér neked, anyának és "Gergő bácsi" apának is :)!
Nóri, Tama és Vili (Vitya család)
Megjegyzés küldése