Megint hétvége

Tegnapi napot Pesten tölttük anyáékkal, és igazán remek volt, ettem, pihiztem, akár csak itthon lettem volna.
Ma reggel vásárolni ment kis családunk, amit nagyonszeretek, bár a végére már eltörött a mécses, és csak karban voltam hajlandó hazamenni, de utána szopiztam, és a hordozómban aludtam is egy nagyot. Addig apát és anyát hagytam molyolni, meg ebédetkészíteni. Azóta azonban nem sokat aludtam, kivéve azt a rövid időszakot, amíg anya mellettem feküdt szopizás után, meg talán most is elbóbiskoltam egy kicsit a csodacumimmal a számban, bár ez még közel sem biztos.
A hétvégi grill szereplői kezdenek összeállni, de ha valaki még szívesen jönne, de nem csörgött rá anya, nehogy megsértődjön, jöjjön bátran, csak egy kicsit dekoncentrált mostanában, én tudom hogy bárkit szeretettel lát, csak csörögjön ide amikor indul, hogy neki is készítsünk a finomságokból. Már egészen biztos hogy nem aludtam most el, már csak az a gond, hogy magam sem tudom hogy mi lehet a bajom. Ha valakinek van tippje, szóljon bártran, mert anya meg apa kezdi feladni egy kicsit, és most hagynak magamban pityeregni. Ők sem tudják eltalálni mi lehet a gondom, bár azzal mind a hárman tisztában vagyunk, ha cicit kapnék a számba teljes lenne a lelki békém, dehát nem lehet mindig a cicin lógni, mert azt anya nem igazán díjjazná, meg amúgy is kell valamiféle rendszer még egy ilyen csöppség életébe is. Most bekukkant hozzám Isti nagybátyám, felhúzta a Karácsonyi-tehenet. Általában szoktam szeretni, de most észre sem veszem igazából csak bömbizem. Most láthatja az egész világ, hogy ilyen kis méregzsák is tudok én lenni, bár szerencsére elég ritkán fordul elő, de erősíteni kell a tüdőmet, senki nem róhatja fel ezt nekem hibául:).
Jó növekedést, szülőedzést minden kedves pajtásomnak!