2008. február 2., szombat

Áll az ágy!!

Lassan kezdenek megjelenni a szobában a rám utaló jelek. Eddig dobozok, szatyrok, és a szekrényben egy polc volt mindössze, ami arra utalt, hogy itt valaki készülődik még beköltözni. De mostmár tagadhatatlan, áll az ágyam! Igaz, hogy hiányzik két henger, ami a teljes stabilitáshoz kell(igazán csak egy, de egy darabot odaadtunk Gyulanagybácsi párjának, hogy hátha az ő asztalos apukájának van ilyenje), de azért ez jelenleg semmit nem von le abból a tényből, hogy áll, és csak engem vár ez a remek ágy. Köszönjük mégegyszer Zsófi unokatesómnak. Holnap azt is kiderítjük, hogy az a fiókos elem, amit anya gondolt hogy a ruháimnak kéne, az odafér-e mellé, de ha nem, akkor meg a falra lesz felszerelve egy szekrény a cuccaimnak. Szóval még a végén tényleg lesz itt gyerekszobasarok legalább, kezdek megnyugodni.
Csütörtökön voltunk Boti haverunknál, és meg kell mondjam, nagyon szép kis szobája van, remélem az enyémet is ilyen csinora csinálják anyáék, és én is szeretnék olyan mesés habtapi szőnyeget, ami neki van, színes, puha, és igazán remek játékfelület, már látom én. Boti amúgy remek srác, és az anyukája is nagyon kedves. Persze az anyukák szokás szerint folyamatosan csak csacsogtak. Azt hiszem jobb lesz ha én innen lassan kibújok, és majd együtt játszhatunk Botival, és ígérem, hogy eljön még az az idő, amikor anyáék fognak sopánkodni, hogy már nem foglalkozunk velük eleget, hanem csak egymássa. De kölcsönkenyér visszajár. Köszönjük a vendéglátást nekik, a fonom teát, meg a tarhonyás lecsót is. Ha adódik még alkalom, meglátogatunk még titeket, és persze mi is szeretettel várunk benneteket.
Pénteken voltunk doktorbácsinál. 2000g vagyok kb, és ez remek, azt jelenti nem nőttem még túl a képzelt korlátokon. Anya kért egy képet bizonyítékául annak, hogy fiú vagyok. Különleges volt a mostani látogatás amúgy, mert nagymama kísért el mineket, és ő is nagyon meglepődött, hogy milyen fiatal a doktorbácsi. Mi már megszoktuk. Anya lelkére lett követ, hogy lassacskán kevesebbet rohangáljon Pestre, amit szeretne ő betartani, de nem nagyon sikerül neki, de majd mostmár mégjobban igyekszünk majd. Velem, és az én biztonságomról gondolskodó dolgokkal mindne rendben van, és anya teste úgylátszik semennyire nem sínyli meg az aktív életet, csak ő érzi magát fáradtnak, ami ha neki nem elég ahhoz hogy a fenekén maradjon, akkor mit tehetnék én.... Szóval ezek a fontos események történnek velünk napjainkban. Még elöljáróban megemlítem a jövőhét fontos eseményét, hogy jön hozzánk Topi Atya, és anya már napok óta a menün töri a fejét....én meg előre félek, mekkora főzőcskébe keveredünk megint bele, ráadásul hétköznap, tehát apa sem lesz itthon.... De nem aggódunk, annyi kaja lesz, amennyit bírunk, és ha éhesek maradnánk (anya mellett csoda lenne) rendelünk pizzát.

3 megjegyzés:

Horváth Botond írta...

A szüleid biztosan kényelmes kis kuckót készítenek neked.
Ja, már jeleztük Apának, hogy majd meglátogatunk benneteket.
pá: Boti

Horváth Botond írta...

A szüleid biztos kényelmes kis kuckót készítenek majd neked. Egyébként már jeleztük Apának is, hogy nemsokára meglátogatunk benneteket.
pá: Boti

Rossel Olivér írta...

Sok szeretettel várunk titeket!