2008. május 8., csütörtök

Egyszerűen hihhhhetetlen

Idejutottam, mesélni nektek. Megint sűrű programjaim miatt nem jutottam ám ide, és ráadásul holnap is megyek dédimamázni egyészen le, messze délre, Bonyhádra. Tiszta remek lesz nekem. Kocsikázás, zötykölődés, utána meg kényesztetés.
A hetem nagyon sűrűre alakult, amint azt mutatja az is, hogy nem volt időm írni. Anya főz, etet, együtt angolórára megyünk, oda jön értünk apa, hazamegyünk, eszünk, aztán fürcsizem egy hatalmasat, ami még mindig a kedvenc elfoglaltságaim közé tarozik, utána összebújik a kis család, és édes hármacskán alszunk reggelig. Én egyszer finom kis hangommal jelzem anyának, hogy szívesen eszegetnék egy kicsit, azt hamar elintézzük, és alszunk is tovább, mintha mi sem történt volna. Reggel, kicsit magamra maradok a nagy ágyban, amíg anyáék megfürdenek. Ezt elég hangosan szoktam viselni a végére, de azért nem okoz komoly törést. Apával reggelizünk hármasban, aztán sajna ő elmegy dolgozni, mi meg maradunk anyával. És minden kezdődik elölről.
Tegnap ebédvendéget vártunk, úgyhogy nagy volt a hajtás. Apa felvitt minket a városba, bevásároltunk, aztán futás haza főzni. Anya hősiessen cipelte a kosarat a kezében, engme meg a melkasára köve... és futás haza, főzni. Szerencsére a kendőben a szopizásom is megoldott, úgy hogy anya főzőcskéz közben. Nagyon szeretem a kendőt ezért. Aztán megjött keresztapa. Odavan értem:D, és az ebéd is nagyon ízlett neki. Utána még kenyeretdagasztottunk, aztán mentünk angolra. Anya elég fáradt volt már, mert nem vagyok túl könnyű. A keddi mérlegelés tanusága szerint 4970g a nettó tömegem:D. Már tuti több, mert rengeteget eszem. Kedden is voltunk angolon, a pontosság kedvéért.
Ma benn vagyunk Pesten, apa dolgozójában. Jólviselkedek, hamarosan megyünk énekre, utána találkozunk Andával, bár lehet h már velünktart énekre is, aztán meg főzőkör, apával, Andával, és Ildivel, no meg persze anya is velemjön.
Holnap is jövök Pestre, mert ha apa végzett a munkahelyén megyünk dédizni. Amíg meg dolgozik apa, addig meglátogatjuk Boti barátunkat.
Most hirtelen ennyit sikerült összeszednem a mult hetünkből. Növök, jókedvű vagyok, eszem, kakilok....Ja a kakilásról jut eszembe, voltunk Szentendrei nagymamánál is, és mindent összekakiltam, és ott is kaptam ezért bónuszfürcit. Megéri mindent összekakilni:D. Na puszi pajtikák, szép napokat, hamarosan megint jövök, remélem hamarabb mint most.

5 megjegyzés:

Cuknam írta...

Hát az uram nem ért ide az ebédemmel, csak most, úgyhogy az énekórás pesztálás elmarad sajnos.. De nem baj, majd negyed 6-ra odamegyek értetek. És akkor könyörtelenül meggyöntöllek! :D

Puszi nektek!

Anda

Horváth Botond írta...

Csak a programod olvasásától elfáradtunk :) Örülünk, hogy beleférünk szűkös határidőnaplódba :)
Boti

Ildi írta...

Remélem Botizás után még hozzánk is kilátogattok!! ;)
Puszi

Csengebaba írta...

Hát, Olivér, nem csodálom, hogy nincs időd minden programodról beszámolni, hisz nagy fordulatszámon pörögsz! Legközelebb majd képeket is mutizz, lássuk mekkorát nőttél!
Kellemes hétvégét!
Buksi-simi
CSenge

Bea írta...

Pajtikám, le a kalappal az anyukád előtt. Babázás, fürdés, ebédvendég és az a sok angol...
Még jó, hogy te segítesz neki abban a kendőben, mert egyedül nem biztos, hogy boldogulna...
Pacsi,
Áron