Győr és játszótér

Szombaton piacolással kezdtünk. Már kezdtem azt hinni, hogy minden a rendes kerékvágásban zajlik, de már ott fura volt, hogy a Batthiány térre is mentünk piacolni, hogy meggyet vegyünk, azaz hogy feliratkozzunk hogy jövő héten kell megy, mert már elfogyott. Aztán a szokásos biopiac, de meglepő módon anya nagyon sietett. Kicsit össze is zörrentek apával, mert apa szeretett volna lazítani, anya meg nem akarta a perceket elkótyavetyélni:D, ő fogalmazott így, ugye milyen vicces?
Aztán amikor hazaértük gyors ebéd. De nem eléggé, anya gyorsabbra vágyott, csak kifőzni akart tésztát, de apa szerette volna, ha gyúr, és így természetesen gyúrt is. Aztán rém gyors készülődés, mert indultunk Győrbe, anyukám unokatesójáékhoz. Egészen jól sikerült az indulás csak a pelenkát hagytuk itthon:D, de azt ott pótoltuk is. Aztán végigszágodottunk az autópályán, anya olvasott apának, apa vezetett, én meg hátul nézegelődtem, rágcsáltam, bóbiskoltam stb szokásomhoz híven. Megérkeztünk, és nagyon örültek nekünk, ami remek volt. Ettünk, beszélgettünk, aztán elmentünk pelenkát venni, bár lehet hogy más volt a sorrend. Remek kis banda voltunk, mert a vendéglátóink Nóra, Tibi, és Zsófi, a 3 éves nagylány voltak, így mindenki talált magának társaságot, és beszélgetéstémát. Beszélgettek a világ nagy kérdéseiről, hogy merre is tartunk, sajna nem sok jót mondtak, de ezzel én még nem foglalkozom, tej legyen, és kész. A fiúk autófóliázás témában merültek el, az anyukák meg a nevelés témájában elmélkedtek nagyon széleskörűen. Zsófinak, meg nekem meg amradt akedves szűlők szórakosztatása, kiegyenlítve: anyáékat kicsit többet, mint apáékat. Aztán fürcsiztünk is, nagykádban(olyanban már ültem pénteken, csak beszámolni nem tudtam épp róla)és az votl a legnagyobb poén, hogy az egész család belefért, roppant mókás volt, és nagyon éveztem. Egészen a szokott ídőpontban aludtam el, aztán jöttek anyáék is, mert egy nagy ágyon aludtunk hármasban. Reggel fincsi reggelit kaptunk, ebédig táncoltunk, zenét halgattunk, kifestőztünk szopitunk , és ki tudja még mi, és a fincsi kiadós ebéd után nyakunkba vettük a várost. Meleg volt, de a város mesés. Felavattam mostmár igazán az Ilditől kapott kendőt is, és az is remekül szuperált, igazi kis csomag voltam benne. Az Imrenapi kirakodóvásáron csináltunk nemezlabdát, vettünk szakalytót, és aludtam egy nagyot. Aztán vacsoráztunk egy Matrózos vendéglőben, mindenféle hallal. Hogy ledolgozzuk a kaját Zsófi, meg én elvittük a szülőket egy kis játszóterezésre.