Lilypie 2nd Birthday PicLilypie 2nd Birthday Ticker

2008. június 2., hétfő

Nem vesztem el

Sziasztok!
Örümmel jelenthetem, hogy remekül vagyok, és nagyon nagyon sokat növök, és azt is folyamatosan, alig leget már rámismerni. Rengeteg, rengeteg dolgunk van, és még annál is több elmaradásunk. Anya vagy etet, vagy eszik, vagy főz. Ha épp kel a tészta, és én hagyom, akkor mos és tereget, amit meg sajna ma nem tudott csinálni, de sokat gondolt rá, az a ruha, amiben a keresztelőmön leszünk. Feltett szándéka, hogy megvarrja az egyen ruhánkat. Egyszerű de ünnepi. Lenvászon ing mindenkin, a fiúkon gatyó, anyán meg szoknya. A szabásminták készülnek már. Az anyag megvan, be is van avatva. Tervek szerint, hétvégén a szabás is meglesz, és akkor már csak varrni kell a jövő héten, ami annyira nem sok, csak a szabás macerás, mert persze itt sem felelnek meg neki a készen kapható dolgok, valahogy nem elégedett a szabásvonalakkal, és a fazonokkal. De az én felsőm és az ő blúza már majdnem kész. Apáét meg alig kell szabni, az alsók meg reméljük lesz rá ideje, de mindig megoldja, szóval most is meg lesz, max rámegy egy két éjjel, de a keresztelőért mindent. Persze még nem is említettem, hogy arra főzni is kell. Most meg a kísérletezések zajlanak, hogy mi mennyire finom, és vállalható a nem vegén családtagok részére is. Már van egy két tutibefutó, amiket előre el lehet készíteni, szóval fejben már ez is jól áll. Én mint mindig, most is rendes gyerek vagyok, jókat eszem, és az alvás is kezd belekerülni a programomba. Két bosszantó eleme van csak csöppnyi életemnek:
1. A csuklás, hosszútávon rettenetesen dühös leszek, és csak nem akar elállni, bár a cici ezen a bajon is segítségemre van.
2. Szeretnék felülni, de nem akárhogyan ám, úgy, hogy csak a hasizmomat használom. Egészen jól haladok, már a vállaimat is megemelgetem, de aztán 3 perc kitartó próbálkozás után elfáradok. Ilyenkor anya megkegyelmezve odatartja az újját, amit én megfogok, és ő felhúz. Nagy büszkeség tölt el ilyenkor, épp csak nem akarok felállni, bár aztmár tényleg nem hagyják. Állítólag nem tenne jót a gerincemnek...
Szóval ilyesmik vannak manapság. Sok az esemény, boldog az élet, szép az idő, finoma tejci és én nem panaszkodhatom. Üdv pajtikák, legközelebb ígérem képek is lesznek, Legyetek jók

3 megjegyzés:

Boti írta...

Úgy látszik megvan az eredménye a nagy evészetnek :) Jó kis muszklis srác vagy Olivér! A csuklás előbb-utóbb elmarad ám. Bár inkább utóbb... És várjuk majd a keresztelős képeket.
Boti

Bea írta...

Kicsi ZuZuka,
őszintén örülök annak, hogy nem vesztél el :)
Én már nem is mondok semmit arra, hogy Anya még varr is, mert a sok sütés főzés, meseköltés, miegymás után ez a varrás is, ...hát ő sokoldalúan fejlett :)
Áronom is sokat csuklott a te korodban, őt is bosszantotta, párszor próbálkoztunk ciromlével de nem segített. Hátha neked...
Puszillak te kis emberke.
Áronanyu

Ui Nem gondolod, hogy ráérnél még azzal a felüléssel?

Renáta baba írta...

Szia!Azt hittem abbahagytad az irást,kár lett volna!
Várom a képeket magadról,biztos megnőttél ha már felülni is készülsz!
Anyát irigylem,ennyi mindenre jut az erejéből,ez igen,én annakidején nem hagytam ám Anyát művészkedni!!
Pusz!Renáta