2007. december 11., kedd

Az évforduló

1907 december 11-én született a dédipapám! A mai nap, az ő emlékére teljen! Remélem a nap folyamán sikerül képet is digitalizálni, hogy megoszthassam veletek, milyen boldog tekintetű Úr volt Ő, hogy anyukám megismerhette. Ő már régen a Jóistenhez költözött, de minden évben megemlékezünk róla ezen a napon, no meg az év sok többi napján is. Négy gyermeket nevelt fel Dédimamiva, Margitkát, Erzsikét, Verát és Gyulát, az én nagypapámat. Csornán éltek, és Papa a város legelismertebb kisiparos gumiszerelője volt. A műhelye rendgetek kincset rejtett mindig unokái számára. Az összen csínytevésben lehetett rá számítani. Unokái kedvence, vagy legtöbbett emlegetett ellentmondása szüleiknek talán az volt, amikor az ebéd utáni kávézésnál, púpozott kanál cukrot mártott kávéjába, hogy jól magábaszívja az édes nyalánkság, a keserű tiltott felnőttitalt, és ezt a csemegét kapta meg minden arra sóvárgó kisunoka. Remek eledel, minden kispajtásomnak javaslom, hogy a nagyiéknál kuncsorogják ki.Idén nyáron Dédimami is elköltözött tőlünk, hogy közelebb lehessen Papához, nagyon hiányzott neki. Mi gyerek, unokák, és dédik őrizzük emléküket és értékeiket, napról napra.

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben.
Kiknek
őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy – egy gyertya égjen.






2 megjegyzés:

Bea írta...

Hát, ez nagyon meghatott engem. Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a kedves emléket. És amúgy is, nagyon tetszik ahogy olyan családtagokról írsz, akik már nincsenek köztetek, így Olivér is kap majd belőlük egy icipicit.

Rossel Olivér írta...

Hát a nagypapa 100éves születésnapjáról szinte kötelező megemlékezni, és akkor már a nagymamát sem hagyhattam ki pár sor és kép erejéjig. Aztán csak a nap folyamán jöttem rá, hogy ez a bejegyzés még sokat fog jelenteni a családnak. Örülök hogy másoknak is sikerült egy kicsit átadnom amit nekünk jelent ez az évforduló. Szilda