Mult hétvégén ellátogattunk Csepelre, hogy meglátogassuk Gyuribácsit, és a többieket. Jó hosszú látogatás lett belőle, de nem bántam. Jó sokan összegyűltünk, remek vadast ettünk, és megkaptam életem első ruhadarabjait is. Anya szerint roppant picinek tűnnek, nagyi azt mondta, hogy nem sokkal születésem után jók lesznek. Hát roppant kiváncsi leszek rájuk. Ti előbb fogjátok látni mint én, mert még fotók is készültek a nevezetes találkozón, amiket anya segítségével most meg is osztok veletek.


2 megjegyzés:
Hahó Olivér család!
Olyan csend van felétek. Csak nem szabira mentél? Parlagon vannak az olvasók :)
Üdv:Boti
Hű ezt a bejegyzést csak most vettem észre. Nem megyünk mi szabira, a növekedést sajna nem lehet pihentetni, pedig néha jólesne, elég meterhelő dolog. Az írásban már pótoltuk egy kicsit a lemaradást, valahogy nem voltak épkézláb gondolatok, vagy megfelelő hangulat a leírásukhoz, de ígérem nem lesz ilyen gyakran, csak tudnám hogy az értesítéseket miért nem kapom meg, de tartok tőle, hogy a spamszűrőm áldozatává váltak, és akkor változtatunk ezen.
Megjegyzés küldése