A nagy hallgatás oka, és megtörése

Több mint egy hete nem írtunk. Ez nem szép tőlünk, tudjuk mi jól, de azért nem ok nélkül tettük. A legnagyobb oka, hogy Anya meg én nagyon nem tudunk titkot tartani, és most nagy kár lett volna a Mikulásra szánt, bár kicsit megkésett meglepetésünket kikotyogni előre kedves olvsóimnak. De a meglepetés elkészült, kikerül a Blogra, és ajánljuk mindenkinek sok szeretettel, hogy az ünnepi készülődésbe így talán egy kicsit mi is besegítsünk. A nagy mű apa kitartó munkáját dicséri, és az végső ötlet is az ő fejéből származik. Szóval mi anyával kitaláltuk mit szeretnénk nagyvonalakban, Apa meg megcsinált, Köszöntet Neki!
Ebben a csöndes egy hetünkben, nem csak december, de advent is elkezdőtött. Ez nálunk különleges családi hagyománnyal társul. Mivel anyáék négyen testvérek, ezért a négy vasárnapon a családi gyertyagyújtás mindig valamelyik gyerek feladata. 10 perc ének, egy két kedves gondolat, a vasárnapi ebéd előtt. Idén az elsőt Kata nagynéném tartotta, és egy nagyon kedves történetet osztott meg a családdal, majd kifaggatjuk hol találta, és mi is megosztjuk veletek.

Az éneklés

Az olvasás

A gyertygyújtás

A Rossel-család koszorúja

Hát ilyen képekben telt az első adventi vasárnapunk.

Anya hasa csak nő, csak nő, velem és a mozgáskedvemmel együtt. Virgoncabb vagyok mint valaha. Nem küzdök még komoly helyhiánnyal, bár a könyökömmel egyre gyakrabban csinálok kisebb-nagyobb puklit anya hasára. Első ilyen akcióm alkalmával anya mondhatni megfogta a kidudodorodó részemet, én meg jól megijedtem, és visszarántottam. De azóta már újra meg újra merészkedtem kidugni, és már anya érintés sem riaszt meg annyra.

Tegnap komoly megpróbáltatásnak voltunk kitéve. Terheléses vércukorvizsgálat. Így utólag nem volt olyan vészes, bár az a két óra éhezés, pontosabban annál több, mert végülis egy órakor fogyasztottuk el első falat kajánkat a cukron kívül az nap, mert csak akkor lett vége a vizsgálatnak, szóval nem esett jól, de túl vagyunk rajta, és nagyon ajánljuk, hogy így karácsony előtt ne találják ki, hogy bármi gond is van a vércukorszintünkkel.

Nagy büszkén jelentjük, hogy a költözéssel járó összes doboz eltűnt, a szoba kiürült, és lassan elnyeri végső képét. A héten bekötötték a gázt is és anya már ott csinált tegnap este rántottát vacsira. Már csak a mosogató hiányzik, meg a képek a falról. De talán jövő hétvégére ezek is megoldódnak, és akkor megoszthatom veletek a mi kis birodalmukat is. Addig is kitartó, és sikeres készülődést az ünnepekre!