2008. január 27., vasárnap

Anya meg én

Egy nagy vágyam vált valóra tegnap este. Apa csinált anyáról, és rólam egy-két képet. Bár anya egyik képen sem tetszik magának, kettő képről mégis sikerült meggyőznöm, hogy ossza meg veletek, mert életének nem minden időszakában púposodom ott a pocakjában, és ha az én blogom, akkor már most is szeretném, ha lenne rólam kép.
A hétvége egyébként remekül telt, bár egészen nyilvánvaló módon, most sem telhetett el sütögetés nélkül, ami anya másik blogján meg is látszik. Készült valami spéci almatorta, és vargabéles Igyekszem nem megsértődni, hogy szinte több bejegyzést talál fontosnak a sütikről, mint kettőnkről, no de fog ez még változni, garantálom.
És képzeljétek el, a másik blog, még új fejlécet is kapott, hát nem döbbenetes? Szerintem én csak március után fogok ilyesmivel büszkélkedni, mert így msot végülis mire cseréljük ki ezt a jólmegszokott fejlécet....
Azt hiszem itt az lefekvés ideje, szép álmokat nektek is!

3 megjegyzés:

Horváth Botond írta...

Jók a pocakos Olivér képek :)
Igazad volt Olivér, hogy ragaszkodtál hozzájuk!
pá: Boti és anyuja

Rossel Olivér írta...

Köszönjük szépen!
Úgy örülünk hogy ti mindig írtok nekiünk! Lassacsán megtudjuk, hogy egészen sok ismerős látogat el hozzánk redszeresen, de ők sose írnak nekünk megjegyszést, pedig úgy szertjük őket!

Áron írta...

Olivér Pajti, nagyon örülök, hogy meggyőzted anyát, hogy mutasson meg téged nekünk. Nekünk tetszik anyukád.
Pacsi neked,
ÁRON